BUX 140981.27 -0,77 %
OTP 44480 -1,57 %
header

adó

10.
17.
00:00

Nem rendezi át a piacot a tranzakciós illeték

Bár az ügyfelek többsége tisztában van a banki tranzakciók után felszámolt illeték bevezetésének tényével, az illeték konkrét mértékét kevesen ismerik, és csak a megkérdezettek tizede változtatott bankolási szokásain a tranzakciós illeték hatására a GfK Hungária piackutató vállalat legfrissebb, júniusban és szeptemberben készült, reprezentatív felmérése szerint. Az adatok tanúsága szerint a tranzakciós illetékről már négyből három megkérdezettnek tudomása volt nyáron, és ez az arány nem emelkedett jelentősen szeptemberben. Az illeték bevezetéséről nagyobb arányban értesültek a 30−49 éves korosztályhoz tartozók, a felsőfokú végzettségűek, az aktív munkavállalók és a bankkapcsolattal rendelkezők.

Szerző(k):
Mezősi Tamás
10.
17.
00:00

Ingatlan- és gépjárműadó lenne az új luxusadó?

Jövedéki adóként lehetetlen lenne bevezetni a luxusadót − vélik az ado.hu portál által megkérdezett szakértők, akik szerint az áfa kulcsainak \"átszabása\" sem biztosan kivitelezhető, így inkább vagyoni típusú adók jöhetnek szóba. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban a luxusadóról azt mondta: \"az áfában több kulcsot nem tudunk bevezetni, hiába akarnánk egy mondjuk 33-35 százalékos kulccsal luxusadót kivetni\". Arra a kérdésre, hogy a kormány ingatlanra, autóra vagy bankbetétre vetné ki a luxusadót, Varga nem adott konkrét választ, csak annyit mondott: \"nem hiszem, hogy a bankbetétre külön luxusadót kellene kivetni\". Az uniós szabályok szerint jövedéki adót luxustermékekre (autó, ingatlan, ékszer) nem lehet alkalmazni. Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezetője szerint kétfajta különadó jöhet szóba: az egyik a vagyoni típusú adó, mint például az ingatlanadó vagy gépjárműadó. A másiknál, a fogyasztási típusúnál azonban vigyázni kell, hogy \"nehogy az áfára hasonlítson, mert ezt az unió nem engedélyezné\".

Szerző(k):
Domokos Erika
10.
16.
10:24

Vége az adóforintokkal való érthetetlen titokzatoskodásnak?

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon arra kötelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy számoljon el arról a több mint egymilliárd forintról, amit az adófizetők parlagfű-mentesítésre ajánlottak fel. Az óriási összegen túl az ügy jelentősége, hogy a bíróság vizsgálta, hogy jogosan hivatkozott-e a minisztérium az információszabadság törvénybe iktatott hírhedt, új megtagadási indokra.

Szerző(k):
Economx