Az ukrajnai háború akkora üzlet az Európai Unió számára, hogy abból még Magyarország is részesül. Ugyanakkor a 150 milliárd eurós SAFE (Security Action for Europe) csak a kezdet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke több más védelmi ipari kezdeményezést is bejelentett, miközben az Európai Unió működését értékelte az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. 

Ursula von der Leyen közölte, hogy az orosz agresszió óta eddig közel 170 milliárd euró összegű katonai és pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának az Európai Unió. Ez közel  67 ezer milliárd forintnak felel meg, miközben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2024-ben folyó áron 81,1 ezer milliárd forint volt.

Bejelentette azt is, hogy elindítanak egy új programot is, Qualitative Military Edge néven. A minőségi katonai előnyre vonatkozó program az ukrán fegyveres erők képességeire irányuló beruházásokat fogja támogatni.

Példaként a drónokat hozta fel. Ursula von der Leyen szerint a háború előtt Ukrajnának egyetlen drónja se volt, miközben az Ukrajna által használt drónok jelenleg az orosz felszerelések veszteségeinek több mint kétharmadáért felelnek. Ezért az Európai Bizottság elnöke arra jutott, hogy Európa 6 milliárd eurót előreütemez az ERA-hitelekből,

és drónszövetséget köt Ukrajnával.

A 18,1 milliárdos ERA egy G7-tel közös alap, amelyet az unión belüli lefoglalt orosz állami eszközökből származó bevételekből finanszírozzák.

Emellett az értékelőjében Ursula von der Leyen kitért arra is, hogy bár az oroszok ellen a NATO is megvéd minket, attól még az év elején elindították a Readiness 2030 (a korábbi ReArm Europe) kezdeményezést, amely akár 800 milliárd euró beruházást is mozgósíthat a védelem területén. Felidézte az EP-képviselők számára, hogy ez magában foglalja a SAFE eszközt, amely immár 150 milliárd euró finanszírozást biztosít a közbeszerzésekhez.

A Bizottság elnöke közölte, hogy tizenkilenc tagállam nyújtott be kérelmet, és a program ezzel betelt. Az Európai Tanács következő ülésén világos ütemtervet terjesztenek elő, és arra fognak összpontosítani, hogy elindítsák a közös európai védelmi projekteket. Ursula von der Leyen kijelentette, hogy 2030-ra egyértelmű célokat fognak kitűzni, és javasolni fogják továbbá az európai védelmi szemeszter létrehozását is.

Arról már beszámolt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a 2025. május 29-én hatályba lépett SAFE egy közösségi szintű sürgősségi intézkedés, amelynek hatálya 5 évre (2025-től 2030. december 31-ig) szól, és a program keretében a Bizottság kedvező kamatozású hitelt nyújt a tagállamoknak védelmi beszerzésekre és beruházásokra összesen 150 milliárd euró értékben. A SAFE hitelkeretének allokációja alapján 16,2 milliárd eurónyi forrás, vagyis több mint 6300 milliárd forint támogathatja Magyarország védelmi beszerzéseit és beruházásait, ez a teljes hitelkeret több mint 10 százaléka, a lengyel és francia igény után a harmadik legnagyobb.

A mesterséges intelligencia biztonságpoltikai kérdései című panelbeszélgetés az AI Summit Budapest konferencián
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az AI Summit Budapest A mesterséges intelligencia biztonságpoltikai kérdései című panelbeszélgetésén Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója már előrevetítette, az orosz–ukrán háború tesztterep, az AI tekintetében a legfontosabb nyersanyag az adat. Ezek kielemezhetők, betáplálhatók a mesterséges intelligencia rendszereibe. „Ez az, amivel jelenleg a nyugati hadseregek tudnak tanulni és a saját rendszereiket tudják fejleszteni” – mutatott rá.

Buzna Viktor, a Magyar Külügyi Intézet Konnektivitás kutatócsoportjának vezető kutatója pedig ehhez hozzátette, az adatból képeznek információt, az információhoz pedig kell valamilyen tudás, amivel azt lehet értékelni. Az adat a hatalom egyik forrása. A kutató kifejtette, Magyarország is ebben a struktúrában próbál helyezkedni, építeni a saját szuverenitását. A Magyar Külügyi Intézet javasolta, hogy Magyarország támogassa különböző adatközpontokhoz kapcsolódó beruházások bevonzását. Az infrastruktúra megteremtése az alap, de kell humán tőke is ahhoz, hogy valamit kezdeni lehessen az adattal. Nagyon hosszú távon a releváns oktatási struktúrák megteremtésére szintén szükség van.

Magyarország beágyazott egy struktúrába, a konnektivitás szempontjából törekednie kell arra, hogy miközben megőrzi ezeket a pozíciókat, ebből kinyúlva hozzáférjen más szereplők adataihoz, tudásához, tőkéjéhez – húzta alá Buzna Viktor.