A tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás kockázata – derül ki a Semmelweis Egyetem frissen megjelent tanulmányából. A férfiak és nők között azonban jelentős különbségek figyelhetők meg, amelyek az alvási szokások a stroke és a stroke-hoz köthető halálesetek kockázatát is jelentősen befolyásolják.
A GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzés szerint azoknál, akik éjszakánként
- kevesebb mint 7 órát alszanak, 14 százalékkal nő a halálozás kockázata.
- akik rendszeresen legalább 9 órát alszanak, a halálozási kockázatuk már 34 százalékkal magasabb – a napi 7-8 órát alvókhoz képest.
A kutatás több mint 2,1 millió felnőtt adatait dolgozta fel összesen 79 nemzetközi publikáció elemzésével.
Az eredmények jelentős különbségeket is feltártak.
A férfiaknál
- a 7 óránál kevesebb alvás 16 százalékkal,
- míg a 8 óránál több 36 százalékkal növelte a mortalitási kockázatot.
A nőknél
- a rövid alvásidő 14 százalékkal,
- míg a hosszú 44 százalékkal emelte a halálozás esélyét.
A tanulmány szerint a különbségek mögött hormonális, viselkedésbeli vagy szív- és érrendszeri tényezők is állhatnak, bár a pontos okok egyelőre nem ismertek. Korábbi kutatások szerint a világ népességének egyharmada legalább egyszer megtapasztalja az álmatlanságot élete során, és körülbelül 10 százalék szenved krónikus inszomniában.
Az alváshiány egyre komolyabb globális népegészségügyi problémát jelent.
Világszerte milliók alszanak túl keveset a megnövekedett munkateher, a digitális eszközök rendszeres használata vagy a gyakori stressz következtében. Különösen veszélyeztetettek a váltott műszakban dolgozók és azok, akik rendszertelen időbeosztásban élnek. A tartós alváshiány nemcsak a halálozással, hanem számos egészségügyi problémával is összefüggésbe hozható, például az elhízással, a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri betegségekkel és az immunrendszer gyengülésével.
Annak ellenére, hogy az egészségtudatosság nőtt, a viselkedésünk az elmúlt évtizedben alig változott.
A képernyő előtt töltött idő, az ebből adódó folyamatos kékfény-expozíció, az állandó rendelkezésre állás és a biológiai ritmusunk felborulása negatívan hat az egészségünkre – mondta dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, a tanulmány társszerzője.
Egy másik tanulmány szerint azok,
- akik éjszakánként 5-6 órát aludtak, 29 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvedtek stroke-ot, és esetükben 12 százalékkal nőtt a stroke-hoz kapcsolódó mortalitás kockázata,
- akik 8–9 óránál többet aludtak, a stroke kialakulásának esélye 46 százalékkal , a halálozásé pedig 45 százalékkal volt magasabb.
dr. Győrffy Balázs, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének vezetője szerint az életmódbeli tényezők, mint az alvás, módosíthatók.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 15 millió embert érint a stroke. Közülük ötmillióan belehalnak, további ötmillióan pedig maradandó károsodást szenvednek, például beszéd- vagy látásvesztés, bénulás vagy kognitív zavarok formájában. A legtöbb eset megelőzhető lenne a vérnyomás megfelelő szabályozásával és a dohányzás elkerülésével.
Az alvásminőség javításához nincs szükség radikális változtatásokra.
A szakértők szerint érdemes következetes alvási rutint kialakítani, korlátozni a képernyőhasználatot és az erős fényeket lefekvés előtt, valamint sötét, hűvös és csendes környezetet biztosítani a hálószobában. Az alkohol teljes kerülése, a koffein mértékletes fogyasztása, valamint a rendszeres testmozgás szintén hozzájárulhatnak a pihentető alváshoz.