Az online átveréseken túl a telefonos csalók is bevett sémák alapján akarnak belőlünk adatokat, illetve egyenesen pénzt kicsalni. A Femcafe azt vette sorra, milyen szövegekről lehet felismerni a hátsó szándékot, elkerülendő az áldozattá válást.
Ma már a profi pszichológiai módszerek sem állnak távol a csalások kiötlőitől, akik egyre életszerűbb átverésekkel próbálkoznak. Előre megalkotott forgatókönyvvel működnek, és annak mentén manipulálnak a csalók.
Íme a mondat, amivel a legtöbb telefonos csalás indul:
„Ne szakítsa meg a hívást!” Vagy: „Most ne tegye le a telefont, mert az ügy sürgős!”
A beszélgető felet el akarják szigetelni, ezért gyakran sürgetik is őt, majd feszültséget keltenek: „Gyanús tranzakció történt a számláján.” Ezután hamis módon tekintélyszerepbe helyezik magukat: „A bank biztonsági osztályáról hívom.” Vagy: „A rendőrségről, kibervédelmi részleg.”
Továbbra sem akarják, hogy letegyük, ugyanakkor a tárgyra térve következő lépés mindig hozzáférés vagy adat: PIN-kód, e-bank belépés, hitelesítési SMS, személyes adatok, vagy egy alkalmazás letöltése – ez mind nagy veszély, és gyakorlatilag biztos, hogy csalásról van szó.
A legcélszerűbb egy határozottan odavetett „Köszönöm, viszonthallásra” után egyből letenni a telefont. A behúzásuk puszta lehetőségét is csirájában ajánlatos elfojtani, hogy megóvjuk magunkat, adatainkat és a pénzünket.