A tegnapi, csütörtök délelőtti Kormányinfón nemcsak az derült ki, hogy a kormányzat kihátrált egy 5000 milliárd forint értékű, államközi szerződésen alapuló ingatlanfejlesztésből, a Rákosrendező helyére tervezett Grand Budapest mögül, hanem az is, hogy ebbéli döntésükről előző este, szerdán, mindössze informális módon tájékoztatták az Egyesült Arab Emírségekből érkező Eagle Hills Groupot. 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón közölte, hogy nemsokára megjelenik a kormányhatározat mini-Dubaj elengedéséről, amiben rögzítették a Budapesti Közművek (BKM) elővásárlási jogát; ez végül délután egy óra után történt meg. 

Mindezt úgy, hogy Lázár János építésügyi miniszter éppen Esztergomban volt, és Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is - állítása szerint - a hírekből tudta meg, hogy a főváros cége lép az arab vevő helyére, átvállalva annak minden kötelezettségét. 

A kormányzat azonban nemcsak az érintetteket lephette meg, hanem a kodifikációs munkatársakat is, ugyanis a Magyar Közlönyben hibás szöveg jelent meg "a Kormány 1015/2025. (II. 6.) Korm. határozata a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság elővásárlási jogának érvényes gyakorlásához szükséges kormányzati intézkedésekről" című határozatában. 

Ugyanis a dokumentum a nemzeti vagyonról szóló törvényre hivatkozik, azonban annak a törvényi számát rosszul jelöli. Így a későbbiekben egy újabb, a szokásos módon késő este megjelenő Magyar Közlönyben egy helyesbítést kellett közölniük, amiben leírják, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény száma nem CXCIV., hanem CXCVI. 

Egyébként a bejelentés másnapján, péntek délelőtt „Hogyan tovább Rákosrendezőn? – Budapest következő lépései, tervei, programja” címmel rendeztek konferenciát Karácsony Gergely és Vitézy Dávid vezetésével. 

Az Index beszámolója szerint a mostani szakmai programnak az adja meg az alaphangot, hogy a fővárosnak az elővásárlási joggal való élést követően teljesítenie kell azt, amit az arab befektető vállalt, vagyis Budapest kifizeti az 50,9 milliárd forintos vételárat három részletben:

  • 12,7 milliárd kifizetése 10 napon belül,
  • 17,8 milliárd kifizetése, ha a jogi akadályok elhárulnak,
  • végül 20,9 milliárd kifizetése 2039-ig.

Emellett Budapest vevőként vállalta, hogy

  • megtisztítja a rákosrendezői területet, amelyre korábban 20 milliárd forintért sem akadt jelentkező;
  • kármentesítik a területet, többek között talajcserével, amelynek költségét az arab befektető 25 milliárd forintra tette.

Karácsony Gergely leszögezte, hogy magántőke nélkül nem lehet megoldani a terveiket, ezért szerinte versenyt kell kialakítani a beruházók között, és több darabban, tendereken továbbadni a területet a vállalkozóknak.

Fontos, hogy a terület továbbra is Budapesté maradjon, és csak az épület legyen a beruházóé

– fogalmazott a főpolgármester, aki szerint a verseny segít majd abban, hogy a budapestiek érdekeit szolgáló, a klímaválságot és a lakhatási válságot is szem előtt tartó projekt jöjjön létre.

Karácsony Gergely „mestertervének” részét képezi egy közpark és egy tó is, valamint az egész terv csatlakozik Budapest zöldinfrastruktúrájához és a „15 perces város” szemléletéhez.

Rákos-Dubaj kapcsán az 500 méteres torony volt a nagy beszédtéma. Mi egy olyan városrészben gondolkozunk, ahol lesz lehetőség magasabb – a törvényben meghatározott 90 méteres magasságig – épületeket építeni, ugyanis a terület bizonyos részei alkalmasak erre

– jelentette ki Karácsony Gergely, aki szerint fontos, hogy ne legyen „gagyi” az új városrész.

A 444 beszámolója szerint elhangzott az is, hogy a rákosrendezői tervnek kapcsolódnia kell Budapest zöld infrastruktúrájához. A terv szerint a Rákos-patak revitalizálására van szükség, a patak vizéből egy új tavat is ki lehet alakítani.

A főpolgármester egyébként azzal számol, hogy az egész projekt 25 év alatt tudna teljesen kiépülni, első beköltözők 8 év után érkezhetnek a területre.

Kapcsolódó