Elbukott Lázár János építési és közlekedési miniszter egyik fő vállalása, ahogy arról az Economx is beszámolt, ezt maga a tárcavezető jelentette be idei első Közlekedésinfóján. A terv az volt, hogy a magyar állam a kiválasztott befektetőkkel 99 évre üzemelteti a nagy pályaudvarok ingatlanjait, a fejlesztést pedig közös üzlet formájában, nem koncessziós konstrukcióban valósítják meg.

Az eredeti terv szerint a hét kiemelt vasútállomás fejlesztésére összesen 89 hektárnyi területet vontak volna be befektetők. A pályaudvarok a következők:

Kapcsolódó

  • Keleti pályaudvar
  • Nyugati pályaudvar
  • Déli pályaudvar
  • Kelenföldi pályaudvar
  • Győri pályaudvar
  • Debreceni pályaudvar
  • Szegedi pályaudvar

Lázár János úgy fogalmazott, hogy a Fideszen belül „állampárti megközelítés uralkodott el”, a projektet „mellékvágányra futtatták a saját párttársaim”, és „az Állami Számvevőszék a lábát lejárta, hogy megmattolja” a terveket. Hozzátette, hogy az ingatlanfejlesztők is felütötték a fejüket, hiszen ez óriási üzlet. „Valakik úgy csűrték-csavarták, hogy ne tudjak ezzel elindulni. Ennyi történt idáig. Az ÁSZ biztos részt vett benne” - fejtegette.

A történtekről a vg.hu megkeresésére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közölte: a program előkészítése súlyos hiányosságokat mutatott. A MÁV-csoport által átadott dokumentumok alapján nem készültek előzetes hatástanulmányok, elemzések, költségszámítások és értékbecslések, és nem határozták meg egyértelműen, hogy milyen felújításokra, átalakításokra és egyéb fejlesztésekre lenne szükség.

„A pályázatok kiírását megelőzően nem történt meg annak felmérése sem, hogy az egyes helyszíneken szükséges fejlesztéseknek mekkora a becsült költségigénye. A pályázati felhívást tehát úgy írták ki, hogy gyakorlatilag a MÁV nem tudta, mit vár el, mit kér az esetleges nyertesektől, és azt sem, mit kínál ellentételezésül” - írta a számvevőszék, amely szerint mindez a program megvalósításának tényleges szándékát is megkérdőjelezi.

Az ellenőrzés során jogi aggályok is felmerültek. Az ÁSZ megállapította, hogy a MÁV nem készített dokumentált előzetes vizsgálatot arról, szükséges-e közbeszerzési vagy koncessziós eljárás lefolytatása. A tervezett konstrukció alapján felmerült mind a közbeszerzési, mind az építési vagy szolgáltatási koncesszió alkalmazásának kötelezettsége, amit a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása is megerősített.

Lázár János szavaira reagálva az ÁSZ azt hangsúlyozta: „sosem kifogásolt olyan fejlesztést, beruházást, aminek megvalósítása során a hatályos jogszabályokat betartják, és érvényesül a közpénzzel, közvagyonnal való felelős, eredményes és célszerű gazdálkodás alaptörvényi kötelezettsége”.