Nem csak az utolsó napokról szól: új palliatív rendszer indul Magyarországon

Egységes rendszerű palliatív-hospice ellátást alakítanak ki a Semmelweis Egyetemen (SE) azért, hogy a súlyos állapotú, gyógyíthatatlan és előrehaladott stádiumú gyermek- és felnőtt betegek, valamint családtagjaik komplex, személyre szabott támogatásban részesülhessenek, ily módon is csökkentsék szenvedésüket, javítsák életminőségüket, illetve támogassák családjaikat.

Az új modell integrálja a klinikai, az ambuláns és az otthoni ellátást, így az érintettek ott kapják meg a szükséges támogatást, ahol az számukra és családjuk számára a legbiztonságosabb és legmegfelelőbb – akár kórházban, akár otthoni környezetben. 

– mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Svájci Alap támogatásával megvalósuló program projekt bemutatóján.

A svájci-magyar együttműködés keretében megvalósuló programot 200-200 millió forinttal támogatták.

Szintet lépett a Semmelweis a palliatív ellátásban

Az orvostudomány hatalmas ütemben fejlődik még mindig vannak kórképek, betegségek melyekkel nem tudják felvenni sikeresen a harcot még az orvosok sem. A szenvedés csökkentése, a fájdalom és a kínzó tünetek enyhítése, és a méltóság megőrzését biztosítják, a családokat is támogatják a palliatív ellátás keretében, ez az ellátás lényege és itt lép új szintet a Semmelweis Egyetem a felnőtt- és a gyermekellátás esetében is. Magyarországon a palliatív vagy hospice ellátás már évek óta létezik, elsősorban hospice intézmények és civil szolgáltatás keretében. A Semmelweisen most elsőként jön létre egy teljes egészében az egyetemi klinikai környezetbe integrált modell. A program egységes rendszerbe kapcsolja össze a kórházi, az ambuláns és az otthoni ellátást. Fontos tudni, hogy a multidiszciplináris szemléletű palliatív ellátás a betegség teljes lefolyása alatt alkalmazható vagyis tágabb, mint az élet utolsó szakaszára fókuszáló hospice ellátás. 

Merkely Béla hangsúlyozta, a felnőtt ellátás terén 900, míg gyermek ellátásban ezer gyermek számára lesz elérhető palliatív program.

A palliatív ellátás beépül a képzésbe is, egy modern értékű fejlesztés, amely irányt mutat más intézmények számára is – tette hozzá az egyetem rektora. Palliatív mobil teamek jönnek létre, valamint létrehoznak egy palliatív ambulanciát is, és egy módszertani központot is. 

– mondta Szarvas Gábor, a SE Gyermekgyógyászati Klinikai szakorvosa, a gyermek palliatív team operatív vezetője.

A magyar gyermekonkológia hálózati központjai a SE gyermekklinikái, a betegek 65 százalékát itt gondozzák. A Bókay utcai gyermekklinikán, a PIC (baba intenzív) osztályok részlegein és a Tűzoltó utcában is jelen lesznek –  mondta Szarvas Gábor. 

Jelenleg Magyarországon évente 100-150 gyermek hal meg SE gyermekklinikáin. De emellett sok olyan gyermeket is gondoznak, akik krónikus betegségben szenvednek, számukra most kiegészítő terápiaként a palliatív ellátás keretében is segítséget tudnak nyújtani. A projekt előkészítése már fél éve zajlik, belső oktatás keretében készítették fel a kollégákat. Kiemelte, hogy a gyermekek ellátására fókuszáló csapatban hat orvos vesz részt, egy pszichológus és egy szakdolgozó. 

– mondta Horváth Anna, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika adjunktusának, a felnőtt palliatív ellátás szakmai vezetője.

A palliatív ellátás öt klinikán érhető el, dolgoznak a belgyógyászaton, a pulmonológiai klinikán, az urológia sebészeten és a transzplantációs klinikán és gasztroenterológiai klinikán is.  Szinergista az ellátás, mindenhol bevethető. Koordinált ellátás, aminek keretében tartják a kapcsolatot a családdal, barátokkal, sportársakkal, közösséggel, a háziorvossal is és a hospice-ban dolgozó kollégákkal is.  

– mondta Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese.

Egyes becslések szerint az orvosi tudás másfél két évente, a kutatási eredmények 73 naponta duplázódnak meg, új  gyógyszerek, új technológiák, egyre pontosabb diagnosztika segíti a terápiákat. Ez azt a látszatot keltheti, hogy a medicina a sikeres gyógyításról szól. De sajnos számos progresszív betegség van, amelyek esetében a rendelkezésre álló terápiák nem a betegség megszüntetéséről, hanem a tünetek mérséklésére korlátozódnak – tette hozzá Szabó Attila.

Nem életvégi ellátásról beszélnek, nem csak onkológia ellátásról, hanem olyan betegekről, akiknél az élethosszig tartó ellátásról van szó. Az orvosok mások segítésére esküdtek fel, ez a palliatív ellátásban jelenik meg leginkább – mondta a rektorhelyettes.

A régió legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő egyetem falai közé bekerült a hospice ellátás módszertana. A svájci projekt ciklusa most kezdődik ugyan, de a munka már 2019-ben elindult – mondta Benyó Gábor, a SE Gyermekgyógyászati Klinika főorvosa, a Tábitha Gyermekhospice Ház orvos igazgatója, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület elnöke.

A projekt három éves, és 2028-ra a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) számára egy költségtervet is letesznek majd az asztalra. A projekt célja az otthonápolás megteremtése is, ezért a civil szervezetekkel is felvették a kapcsolatot.

Középmezőnyben vagyunk

Magyarország a középmezőnyben áll Európában az életvégi ellátás terén, miközben a kapacitások csak részben fedezik a szükségleteket. 2024-ben Magyarországon 26 intézeti hospice-palliatív osztály működött. Ezeken összesen 425 ágy állt rendelkezésre, az osztályokon egy év alatt 6255 beteget láttak el – erről itt írtunk bővebben. Az ágyak kihasználtsága 74 százalékos volt, vagyis folyamatosan nagy volt az igény az ellátásra. A bekerülő betegek csaknem kétharmada az intézményben hunyt el, ami jól mutatja, hogy ezekre az osztályokra jellemzően már az élet legutolsó szakaszában érkeznek az emberek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az új európai standardok alapján egymillió lakosra 80-100 hospice és palliatív ággyal kellene számolni, ami tízmillió lakosra vetítve 800-1000 ágyat jelentene, hazánkban azonban ennek mintegy 50 százaléka valósul meg.

A hospice-ellátás mögött komoly ellátási volumen áll: egyetlen év alatt több mint 166 ezer ápolási napot teljesítettek a szolgáltatók. Egy ápolási nap átlagos költsége nagyjából hétezer forint volt, így a teljes közfinanszírozás meghaladta az egymilliárd forintot.

Európai összehasonlítás szerint Hollandia áll az élen, ahol a palliatív ellátás szerves része a mindennapi egészségügyi gyakorlatnak. Ausztria, Belgium és Németország is előrébb jár. Magyarország ezzel szemben a középmezőnyben helyezkedik el: a rendszer már létezik és működik, de még messze nem teljes körű. A régióban nálunk gyengébb helyzetben van Lengyelország és Románia, ami azt jelzi, hogy a térség egészében vannak strukturális nehézségek.