November 7-én fogadja Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktort a Fehér Házban, Washingtonban.

Az  Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata kulcsfontosságú lehet az Európai Unió egyik legnagyobb diplomáciai vitájának, Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak előre mozdításában. Magyarország ugyanis eddig többször is blokkolta az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós válaszokat, így a gazdasági szankciókat és a Kijev helyreállítását szolgáló támogatásokat. Orbán Viktor élesen bírálta Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit, attól tartva, hogy a támogatás destabilizálhatja Európát.

Amerikai elemzők szerint Magyarország az Unió Oroszországgal kapcsolatos szinte egyhangú álláspontjának “legkiugróbb alakja”, ami egyfajta elszigeteltséget jelenthet Brüsszelben.

Trump azonban, aki november 7-én privát ebédre is invitálja Orbánt, arra készül, hogy a tárgyalások során előnyt kovácsoljon magának – írja az Onet a Kyiv Post alapján. 

Ennek részeként Washington akár nyomást is gyakorolhat a miniszterelnökre, hogy ne vétózza meg Ukrajna uniós csatlakozását, cserébe pedig bizonyos gazdasági, vagy akár energetikai garanciákat ígérhet, illetve megfontolhatja az Unióra kivetett szankciók enyhítését is.

Ez a tranzakciós stílusú diplomácia mindkét felet erősen jellemzi. 

A washingtoni döntéshozók úgy vélik, hogy Orbán Viktor korlátozott mozgástérrel rendelkezik, és a Trump-találkozó lehet egy olyan fordulópont,

ahol a magyar vezető bizonyos engedményeket tehet az Európai Unió Ukrajna ügyében követett álláspontja megváltoztatásáért cserébe.

Ez jelentős diplomáciai győzelmet hozhatna a Fehér Háznak, és stabilizálhatja a helyzetet Kijevben, továbbá erősítheti az Egyesült Államok vezetői szerepét a térségben. Ugyanakkor ez a stratégia kockázatokat is rejt: egy nyílt megállapodás idegesítheti Brüsszelt, és a más vezetőket is felbátoríthat. De a döntéshozók úgy látják, a tét jelentős, hiszen minden hónap, amikor Ukrajna uniós integrációja akadályokba ütközik, az Oroszországnak kedvező fejlemény - írja a lap.

A múlt hónapban a Trump-adminisztráció szankciókat vezetett be az orosz állami kézben lévő Lukoil és Rosneft energiaóriásokra, amelyek másodlagos szankcióknak tehetik ki külföldi vásárlóikat – például Indiát, Kínát és Magyarországot - emlékeztet közben a Washington Post.

Orbánt, akit széles körben Vlagyimir Putyin orosz elnök legmegbízhatóbb szószólójának tartanak az Európai Unióban, meleg kapcsolatokat ápol a Kreml-lel az Ukrajna elleni háború dacára. Emellett Trump és MAGA mozgalma kegyeibe is beférkőzött, amely már Magyarországot a konzervatív nacionalizmus követendő példájaként tekinti.

De most, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója közeledik a negyedik évfordulójához,

Orbánra egyre nagyobb nyomás nehezedik mind Brüsszel, mind Washington részéről,

hogy vessen véget Magyarország orosz olajtól való függőségének, amely erőforrást kritikus fontosságúnak tekintenek Moszkva háborújának finanszírozása szempontjából.

A magyar vezető mégis abban bízik, hogy a Trumppal való személyes kapcsolata jó pontokat szerez majd neki a pénteki találkozón, amely egyébként az első ilyen lesz a két vezető között Trump januári hivatalba lépése óta. A múlt héten az állami rádiónak adott nyilatkozatában Orbán világossá tette, hogy megpróbálja „megértetni az amerikaiakkal” , hogy Magyarországnak szüksége van egy kisajátításra az orosz energia további vásárlásaihoz.

Mivel kevés európai barátja van, a magyar vezető Trump kegyeire épít. Daniel Fried, az Atlanti Tanács tagja azt mondta, hogy miután Orbán jelentős befektetéseket eszközölt Trump MAGA ökoszisztémájába, pénteki találkozóján „ki fog derülni, mennyit ér”.

Kapcsolódó