Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel
- mindössze ennyit írt Orbán Viktor miniszterelnök, azt is a Harcosok Klubja tagjainak pénteken küldött üzenetében, de az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) máris kemény hangú kritikát fogalmazott meg.
Kozák Tamás főtitkára közlése szerint az OKSZ több alkalommal felhívta a figyelmet az árrésszabályozás gazdaságot erodáló, szétporlasztó hatásáról.
Az inflációt nem a kiskereskedelmi árrés okozza, a probléma sokkal inkább a beszállítói árak (leginkább a termelők és feldolgozók költségeinek) csökkentésével lenne kezelhető. A kiskereskedelmi árrésstop egyszeri inflációcsökkentő hatása fokozatosan elhalványul, negatív hatásai azonban egyre súlyosabbak. Az intézkedés a lakosság elbizonytalanításával kedvezőtlenül hozzájárul a lakossági fogyasztás visszafogásához, egyéb negatív következményei pedig akkor is súlyos károkat okoznak, ha ezt a vásárlók közvetlenül még nem érzékelik
- fogalmazott az Országos Kereskedelmi Szövetség első embere.
Ahogy arról már írtunk, korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt közölte, hogy a kormányzat az augusztus 21-ei kormányülésen fogja értékelni az inflációs helyzetet, és ad választ az augusztus 31-én lejáró árrésstop esetleges meghosszabbításáról. Ugyanakkor a tegnapi napot elvitte az oroszok munkácsi rakétatámadására adott kormányzati kommunikáció javítása.
Ahogy az első beszámolókból kiderült, egyelőre nem tudni, hogy augusztus 31-ét követően meddig terjeszti ki az intézkedést a kormány. A döntés vélhetően az összes árrésstopra érvényes, vagyis nem csak az élelmiszerboltok, hanem a drogériák esetében is fennmarad az intézkedés.
Ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait nézzük, 2025 júliusában az élelmiszerek inflációja év per év alapon 5,9 százalékpontos növekedést mutatott. Az infláció mértéke a tavalyi évhez képest 104,3 százalékon állt meg.
A 2025-ös élelmiszerár-növekedés az előző évhez képest, százalékban:
- január: 106 százalék,
- február: 107,1 százalék,
- március: 107 százalék,
- április: 105,4 százalék,
- május: 105,9 százalék,
- június: 106,2 százalék
- július: 105,9 százalék.
Ugyanakkor hó per hó alapon valóban érzékelhető az árrésstop "egyszeri inflációcsökkentő hatása". A teljes inflációs kosár mértéke júniusról júliusra mindösszesen 0,4 százalékponttal drágult.
A 2025-ös élelmiszerár-növekedés az előző hónaphoz képest, százalékban:
- január: 101,9 százalék,
- február: 101,2 százalék,
- március: 100 százalék,
- április: 98,7 százalék,
- május: 100,6 százalék,
- június: 100,1 százalék
- július: 100,3 százalék.
Korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Economxnak ismerte el, hogy reális esélye van annak, hogy valamilyen árszabályozás velünk marad örökre. Ennek az is oka, hogy az árrésstop kivezetés után az árak gyors visszapattanására számítanak az elemzők, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium is.
A tárcának küldtünk kérdéseket az árrésstopról, amint válaszolnak, közöljük.
A Gazdasági Versenyhivatal viszont már reagált: azt írták, hogy a GVH ismételten visszautasítja, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség közvetlenül, illetve a médián keresztül politikai nyomásgyakorlásra próbálja felhasználni a versenyhatóság gyorsított ágazati vizsgálatairól szóló, még nem lezárt jelentéstervezeteit.
Azt is írták, hogy a GVH gyorsított ágazati vizsgálataiból nem vonhatóak le az OKSZ közléseiben megfogalmazott következtetései. A GVH nem tett és nem is tesz javaslatot az árréscsökkentés kivezetésére, mert a nemzeti versenyhatóság nem a kereskedők, hanem a magyar emberek oldalán áll.
Aláhúzzák, hogy a GVH vizsgálataiból, illetve a GVH által működtetett online Árfigyelő adataiból egyértelműen látszik, hogy az árréscsökkentés segített a fogyasztóknak – a magyar családoknak és nyugdíjasoknak – mert az érintett termékek döntő többségében csökkenő árakat eredményezett, illetve hozzájárult az áremelések megakadályozásához.