Lesz pénz a választásokra és a kampányköltésekre, ez már biztos. Most már csak arra a kérdésre kell választ kapnia a Karmelita Kolostornak, hogy az állampolgárok nemzetgazdasági bizalma is visszatalált-e a korábbi bizonytalanságból. 

A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ma hozta nyilvánosságra az idei első, januári államháztartási beszámolóját, amiből kiderül, a magyarok alaposan belenyúltak a pénztárcájukba, ugyanakkor a gazdasági szektor továbbra is kevesebb adóbevételt generált az állam számára, mint amennyi összejött 2025-ben. 

Nézzük az egyik legfontosabb adatsort. A központi alrendszer január végi 4054,9 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 774,6 milliárd forinttal, 23,6 százalékkal magasabb összegben alakultak. 

Ez egyébként azt is jelenti, hogy most először történt meg, hogy az év első hónapjában az államháztartás bevételei meghaladták a 4 ezer milliárd forintot, eddig ez csak a karácsonyi bevásárlási lázzal megterhelt decemberekre volt jellemző. 

Az elmúlt évek januárjai: 

  • 2026: 4054,8 milliárd forint,
  • 2025: 3280,3 milliárd forint,
  • 2024: 3321,7 milliárd forint,
  • 2023: 2841,0 milliárd forint,
  • 2022: 2774,7 milliárd forint,
  • 2021: 1637,4 milliárd forint. 

Egyébként nemcsak a bevételi oldal látványos, a közel 800 milliárd forintos összege érdekes, de az is optimizmusra adhat okot, hogy az első hónapban már teljesült is az éves előirányzat 10,2 százaléka. Tavaly ez az arány mindössze 8,4 százalékon állt.

A gazdálkodó szervezetek bevételei viszont elmaradtak a tavaly januári szinthez képest. Idén 237,7 milliárd forint jött be, míg egy évvel ezelőtt 256 milliárd forint származott ezekből az adókból (társasági, kata, útdíj, kiskereskedelmi adó, stb.): ez mindössze az éves előirányzat 6 százalékos teljesítése a tavalyi 7,2 százalékkal szemben. 

A lakossági fogyasztás viszont nagyon biztos alapot szolgáltat a kormányzat számára. Az általános forgalmi adóból (áfa) konkrétan rekordot döntöttek a magyarok. Idén januárban több mint 994 milliárd forint származott áfából, ami az egy évvel korábbi bevételt 64,8 milliárd forinttal haladja meg. Érdekességképpen, tavaly decemberben mindössze 850 milliárd forint érkezett áfából. 

Az NGM szerint egyébként a belföldi befizetések, valamint az import és a dohánytermékek utáni áfabevétel is növekedett. A belföldi befizetések növekedése elsősorban a kereskedelem ágazathoz köthető. Az import utáni befizetések növekedése hátterében a forgalom alakulása áll. A dohánytermékek utáni bevételek magasabb teljesülését a 2026. januári jövedéki adómérték-emelés magyarázza. A kiutalások alakulását a köztes ágazatok befizetése befolyásolja.

Brüsszelből is pozitív hírek érkeztek

Jó hír jött Brüsszelből is, hiszen az uniós programok bevételei mérlegsoron 2026. január végéig 240,3 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a törvényi előirányzat (1894 milliárd forint) 12,7 százalékát teszi ki. A teljesült bevételből 235,3 milliárd forint az uniós, és 5 milliárd forint az egyéb bevételekhez tartozik. Itt az érdekesség, hogy tavaly 2235,9 milliárd forintot remélt a kormányzat, amiből mindössze 816,5 milliárd forint érkezett meg. 

Mivel még Kapitány István, a Shell korábbi globális vezetője is megijedt a magyar nyugdíjasoktól, és a Tisza Párt programjában is szerepel a teljes 13. havi és a 14. havi nyugdíj visszaépítése is, megnéztük, ez mekkora terhet jelent az államháztartásra. Csak a nyugdíjbiztosítási alapba 6996 milliárd forintot csoportosítanak át (tavaly 6638,5 milliárd forint volt ez az összeg), míg a január havi kifizetés 541,9 milliárdot tett ki. A teljes tervezett kiadás mértéke 43781,3 milliárd forint lenne, így az államháztartás több mint 16 százalékát költi majd a kormányzat nyugdíjakra.

Ugyanakkor összesen nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra 593,3 milliárd forint, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 232,4 milliárd forint került kifizetésre januárban.

Az NGM kimutatása szerint az öregségi nyugdíjak átlagos havi összege egy év alatt 18 666 forinttal emelkedett, 2026. januárban 260 993 forint volt.

A 8,4 százalékos kiadásnövekedést az előző év novemberében végrehajtott 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés, a tárgyév január hónapban végrehajtott 3,6 százalékos inflációkövető nyugdíjemelés, valamint az eltelt időszakban bekövetkezett létszámváltozás és cserélődés együttes hatása okozta. A januári nyugdíjemelés kiadásnövelő hatása a Nyugdíjbiztosítási Alapnál január hónapban 18,5 milliárd forint volt.

Miből áll össze a nyugdíjkassza?

  • 2026-ban a szociális hozzájárulási adó megfizetett összegének 82,81 százaléka a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része 2026 első hónapjában 294,2 milliárd forintban teljesült, amely 26,0 milliárd forinttal haladta meg az előző év januárjában befolyt bevételt. A bevétel változása az adóköteles jövedelmek növekedésével és az alapok közötti megoszlási arány változásával magyarázható.
  • A befizetett társadalombiztosítási járulék 54 százalékát az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át. 2026 első hónapjában a társadalombiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része és nyugdíjjárulék 289,5 milliárd forintban teljesült, amely az előző év januárjában befolyt bevételt 32,5 milliárd forinttal haladta meg. A bevételnövekedés oka a járulékköteles jövedelmek növekedése.
  • A Nyugdíjbiztosítási Alap 2026. évi költségvetése az ellátási kiadások támogatására 626,0 milliárd forint központi költségvetési hozzájárulást tartalmaz, ami 61,5 milliárd forinttal magasabb az előző évi előirányzat összegénél.
  • A költségvetési hozzájárulás előirányzataiból 70 milliárd forintot pénzeszközátadás útján biztosít az alap részére, és 556 milliárd forintot – a 13. havi nyugdíj, illetve a nyugdíjprémium fedezeteként – címzett támogatás formájában. A 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium támogatásának előirányzatai év közben előirányzat-módosítás nélkül túlléphetők.
  • A Nyugdíjbiztosítási Alap részére 2026. januárban a Magyar Államkincstár a költségvetési törvény előirányzatainak figyelembevételével jóváhagyásra benyújtott éves előirányzat-felhasználási terv ütemezésének megfelelően 5,8 milliárd forint központi támogatást utalt át pénzeszköz-átadás jogcímen, ami az előző év azonos időszakában folyósított havi támogatás összegénél 0,7 milliárd forinttal kevesebb. A pénzeszköz-átadás az alap költségvetési egyensúlyának biztosítását szolgálja.