Kizárólag a magyar joghatóság alatt álló televíziók esetében járhat el közvetlenül a médiahatóság. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke szerint felmerül az uniós szabályok szándékos és visszaélésszerű alkalmazása, ami ellen a hatóság új eszközökkel lép fel.
Az NMHH elnöke sajnálattal tapasztalja, hogy Magyarország a különböző sajtószabadság-indexekben meglehetősen hátul helyezkedik el az EU-tagországok között. „Ugyanakkor ha például elolvassuk a tavaly megjelent médiapluralizmus-jelentést Magyarországról, világosan látszik, hogy abban nem vettek figyelembe olyan körülményeket, amelyek a sajtószabadság védelme felé mutatnak” – nyilatkozta Koltay András a Magyar Nemzetnek.
A joghatóság elnöke rámutatott arra, hogy a nyomtatott sajtó elvesztette a harminc évvel ezelőtti véleményformáló erejét, a televízió viszont még mindig rendkívül fontos. Az NMHH jelentéséből kiderül, hogy hazánkban a négyévesnél idősebbek átlagosan napi négy és fél órát töltenek tévénézéssel. Koltay András szerint
a legfontosabb kérdés az, hogy az elérhető tartalmak összességében eleget tesznek-e a média ethosza által megkövetelteknek, azaz megfelelően tájékoztatják-e a polgárokat és létrehoznak-e értékes kulturális tartalmakat.
A joghatóság vezetője szerint az alapprobléma az, hogy „a magántulajdonban álló vállalkozások óriási hatást gyakorolnak a nyilvánosságra, és a jogrendszerrel párhuzamosan saját normáik szerint korlátozzák a szólás- és sajtószabadságot”.
Donald Trump korábbi amerikai elnök közösségi médiumokból való kitiltásával vált láthatóvá ez a probléma az egész világon. A szólásszabadság védelme szempontjából ez súlyos gond, ami jogi szabályozást igényel
– jegyezte meg Koltay András.
Gyermekvédelem a televízióban és az interneten
A gyermekvédelem problémáját a kereskedelmi televíziózás helyezte előtérbe, de az internetet még könnyebben elérhetik a gyerekek is, és ott sokkal veszélyesebb tartalmakat találnak – mutatott rá az NMHH elnöke. Az internettel és a televíziókkal kapcsolatban csak azoknak az esetében járhatnak el közvetlenül, amelyek magyar joghatóság alatt állnak.
Az EU szabályai megengedik, hogy a magyar tartalomszolgáltatók könnyedén letelepedjenek más tagállamban, így annak a szabályai fognak vonatkozni rájuk. Koltay András ezzel kapcsolatban ezt mondta:
Felmerül a gyanú, hogy egyes esetekben e lehetőség kihasználása visszaélésszerűen történik. Legújabban például a most futó Való világ széria kapcsán igyekszünk felgöngyölíteni ezt a problémát.
A műsorfolyamban az emberi méltóság értékét súlyosan sértő tartalmak sokaságával szembesültek az NMHH munkatársai, viszont az érintett csatorna nincs magyar joghatóság alatt. Ezen anomália kezelésére az EU-s szabályozás egy igen szűk mezsgyét jelölt ki, amelyen a magyar médiahatóság elindult. Nem kizárt, hogy az eljárásban azt kell majd bizonyítaniuk, hogy „egy magyar nyelvű, magyar közönségnek szóló, teljes egészében magyarok által Magyarországon készített tartalmakat közzétevő televízió jogi szempontból is magyar”.