Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész az Indexnek nyilatkozott arról, hol tart az eljárás a Szőlő utcai büntetőügyben, miért húzódik másfél éve az MNB-ügy, vagy épp milyen ügyekben keresi meg az Európai Ügyészség a Legfőbb Ügyészséget.
A tavaly június óta legfőbb ügyész elöljáróban leszögezte, megbízatását kizárólag szakmai feladatnak tekinti. Így a politika beszivárgását nem tartja valószínűnek, kivéve a parlament előtti éves beszámolót.
Az MNB-botrányt illetően eddig nemhogy vádemelés, még gyanúsítás sem történt. Nagy szerint azonban ez az elhúzódás nem specifikus magyar jelenség. Azon ügyek többsége, amelyek közérdeklődésre tartanak számot, bonyolult, összetett bűncselekmény. Az ügy kapcsán érdemes tisztázni, hogy a büntetőeljárás nyomozati szakasza két részre oszlik: felderítésre és vizsgálatra, ráadásul rengeteg dokumentumot kell átnézni.
Eddig az eljárás során 182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok, ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok mintegy 85 ezer fájlban. Ezeket tüzetesen meg kell vizsgálni és elemezni
– magyarázta a legfőbb ügyész.
A Szőlő utcai üggyel kapcsolatban azt mondta, bízik benne, hogy a tavasz végére, nyár elejére körvonalazódik egy olyan végkifejlet, amikor már látszódik a nyomozás vége, de vannak még elvarratlan szálak. Szerinte az is előfordulhat, hogy szakmai hibát vétettek, vagy hogy valamilyen bűncselekményt elérő mulasztást követtek el a nyomozók.
Nagy Gábor Bálint úgy látja, nem tőle kell kérdezni, három és fél év után miért ott tartunk, ahol a Schadl–Völner-ügyben.
Szavai szerint kiválónak nevezhető a kapcsolatuk az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek vezetője, Laura Codruta Kövesi főügyész többször is eredményesnek értékelte a szakmai együttműködést. Az EPPO-ban eljáró ügyészektől évente huszonöt-harminc európai nyomozási határozatot kapunk, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás miatt indult ügyekben – tette hozzá.
Azt gondolja, önmagáért beszél, hogy az igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány (67 százalék) lényegesen meghaladja az uniós vádemelési átlagot (39 százalék).