Orbán Viktor miniszterelnök az Economxnak nyilatkozva kijelentette: a kétszámjegyű minimálbér-emeléshez adót kell csökkenteni. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke portálunknak megerősítette: a bérmegállapodáshoz szükség van a munkáltatói terhek csökkentésére. A szociális hozzájárulási adó (szocho) 13-ról 12 százalékra mérséklése főként a magasabb bérek torlódásának kezelését segíti, amely a bérkülönbségek csökkenését jelenti a különböző fizetési sávokban.
A szocho korábbi, 27-ról 13 százalékra csökkentése fedezte a legutóbbi béremelést. Orbán Viktor szerint a szakszervezetek és a munkáltatók jelezték, további adócsökkentés esetén nagyobb minimálbér-emelésben is megegyezhetnek.
Gulyás Gergely kancelláriminiszter a 2025. október 9-i Kormányinfón hangsúlyozta, a minimálbér-emelés tárgyalása zajlik, a kormány elfogadja a felek megállapodását, de szükségesnek tartja az újratárgyalást. Az Economx információi szerint már a szeptemberi VKF-egyeztetésen (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) a munkáltatók felvetették a szocho 1 százalékos csökkentését a gazdasági helyzetre hivatkozva.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nem is zárkózott el a szocho-csökkentéstől, de kiemelte, a kormány célja a kétszámjegyű minimálbér-emelés és a garantált bérminimum emelése. Mészáros Melinda szerint a munkavállalók üdvözlik ezt a célt.
A korábbi megállapodások alapján az elmaradt gazdasági növekedés miatt kötelező a bérmegállapodás újratárgyalása. Eredménytelen tárgyalás esetén automatikusan 11,5 százalékos minimálbér-emelés lép életbe, amit a szakszervezetek csak elégséges tárgyalási alapnak tartanak az infláció miatt. Mészáros Melinda hangsúlyozta: a munkavállalói oldal továbbra is a 13 százalékos béremelést szeretné elérni 2026-ban. Ugyanakkor elismerte, a tárgyaló felek mozgástere szűk, a megállapodás számszerű részleteiben eltérések vannak.
A következő VKF-tárgyalás október 14-én lesz. Mészáros Melinda szerint a kormánynak sietnie kell, hogy a parlament még 2025-ben elfogadhassa az adóváltozásokat, ha a bérmegállapodásnak valóban feltétele lesz a szocho csökkentése.
A szocho 1 százalékos csökkentése csökkenti a munkáltatók bérköltségeit, különösen a kis- és középvállalkozások számára nyújthat könnyebbséget. Ez ösztönözheti a foglalkoztatás bővítését, új munkahelyek létrehozását és a bérek emelését, mivel a vállalkozások több forrást fordíthatnak fejlesztésekre. A bértorlódások mérséklése versenyképesebbé teheti a magasabb béreket, javítva a szakképzett munkaerő megtartását. Ugyanakkor a szocho-csökkentés mérsékelheti az államháztartás bevételeit, ami kihívást jelenthet a költségvetési egyensúly fenntartásában. Így jogosan merülhet fel, hogy a szocho csökkentése nemcsak a béremelések fedezetét biztosíthatja, hanem a foglalkoztatás és a gazdasági versenyképesség erősítésével fenntartható egyensúlyt teremthet a munkavállalók és munkáltatók érdekei között. A sikeres megállapodás kulcsfontosságú lehet a munkabérek miatt a megélhetés javításához és a vállalkozások működésének támogatásához.