Több mint ezer munkaügyi per zajlik országszerte, amelyekben mozdonyvezetők követelik az elmaradt pihenőidejükért járó bérpótlékot. A Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) szerint a követelések összege összesen elérheti a 4 milliárd forintot. A bíróságok eddig több mint háromszáz elsőfokú és több mint harminc jogerős ítéletben adtak igazat a dolgozóknak – írja a Telex.

Ennek ellenére a szakszervezet szerint a MÁV Személyszállítási Zrt. továbbra is jogellenesen foglalkoztatja a mozdonyvezetőket, és a bíróság által megítélt bérpótlékot sem fizetik ki nekik.

Ezzel szemben a MÁV úgy látja, hogy a hazai gyakorlat jóval kedvezőbb az uniós gyakorlatnál, és az uniós rendelkezések alkalmazásával a munkavállalók összességében rosszabbul járnának, amitől a bírósági ítéletek ellenében is szeretnék megóvni a munkavállalóikat. Azt nem fejtették ki, hogy miért, és mennyivel járnának rosszabbul.

A szakszervezet szerint a magyar bíróságok nem az uniós jog, hanem a magyar jog alapján hozzák meg sorra a vasúttársaságot elmarasztaló ítéleteiket, így a MÁV-csoport közleményét nem tudják másnak tekinteni, mint „riogatásnak Brüsszellel”.

A mozdonyvezetők munkarendje jelentősen eltér a legtöbb foglalkozásétól: szolgálatuk a nap bármely szakában kezdődhet. A MOSZ vezetője, Barsi Balázs szerint a beosztás gyakran kiszámíthatatlan, ami komoly pszichés terhelést jelent az érintettek számára.

A jogszabályok szerint a mozdonyvezetőknek minden szolgálat után legalább 12 órás pihenőidő jár, amelyet a lakóhelyükön tölthetnek el. Emellett hetente legalább egyszer 42 órás megszakítás nélküli pihenőt is biztosítani kell számukra, amely havi átlagban eléri a heti 48 órát.

A szakszervezet szerint azonban a MÁV gyakorlata ettől eltér: a heti pihenőidő egy részét úgy számolják el, hogy abba beleszámítják a szolgálat után járó napi pihenőidőt is. Így előfordulhat, hogy a mozdonyvezető hivatalosan már a heti pihenőidejét tölti, miközben még haza sem ért az előző szolgálatból.

A vita végül bíróságra került. Egy miskolci ügyben a bíróság az Európai Unió Bíróságához fordult előzetes döntéshozatalért, amely 2023-ban megerősítette: a heti pihenőidő előtt a napi pihenőidőt is ki kell adni.
Ezt követően magyar bíróságok is sorra a mozdonyvezetők javára döntöttek. A Kúria kimondta, hogy ha a napi pihenőidő nem biztosított, akkor az ebben az időben végzett munka rendkívüli munkának minősül, ami után 50 százalékos bérpótlék jár.

A szakszervezet szerint ezután felgyorsultak a perek: a jogerős ítéletek után egyenként 3-4 milliós kártérítést ítéltek a MÁV mozdonyvezetőinek.

A vasúttársaság szerint a kérdés még nem zárult le, ezért részletesebben nem kommentálják a folyamatban lévő pereket.