Javában tombol a kullancsszezon, pár hete pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi tájékoztatója szerint egy 9 éves kislány elkapta a kullancsencephalitist, azaz a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást. A globális felmelegedés következtében enyhe telek és hosszabb nyarak kedveznek a kullancsok szaporodásának, így már nemcsak az erdőkben, hanem városi parkokban és játszótereken is számítani kell rájuk, ezért a megelőzés kiemelten fontos – hívja fel a figyelmet a Budai Egészségközpont.

A klímaváltozás miatt egyre rövidebb és enyhébb telek számos rovar túlélésének kedveznek, köztük a kullancsoknak is, amelye 0˚C felett aktívan keresik a táplálkozásra alkalmas élőlényeket, mint az erdei rágcsálókat, kisemlősöket, nagyvadakat és persze az embert.

Erdőn, mezőn, játszótéren – mindenhol ott vannak.

Magyarországon jelenleg mintegy 20-30 kullancsfaj él, melyek közül az emberre nézve legfontosabb a közönséges kullancs.

Hazánkban a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben fordul elő leggyakrabban fertőzött példány, az évente jelentett esetszám 20-40 között mozog. Leginkább az aljnövényzetben gazdag erdőkben, illetve egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken találkozhatunk velük, de egyre gyakrabban városi parkokban és játszótereken és parkolókban is felbukkannak.

„A kullancsok terjedésének dinamikája jelentősen megváltozott: már nem csak a természetjárók vannak veszélyben, egyre gyakrabban találkozunk kullancscsípéssel városi környezetben is. Ezért most minden eddiginél fontosabb az odafigyelés és a megelőzés” – hívta fel a figyelmet dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.

Európában Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban, Németországban, Svájcban, Svédország, Finnországban és a balti államokban is magas az esetszám.

„Amennyiben ezekbe az országokba tervezünk utazást a tavasztól őszig tartó kullancsszezonban, ezt mindenképpen vegyük figyelembe a felkészülés során, főként, ha kirándulást, kempingezést, kerékpártúrát tervezünk a nyaralás alatt” – tanácsolja a szakember.

A kullancsok a bőrbe fúródva vért szívnak, miközben saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják. Így sokféle betegséget terjeszthetnek, melyek közül leginkább a Lyme-kórt okozó borreliák és a ritkább, de súlyosabb agyhártya-, agyvelőgyulladást okozó kullancsencephalitis-vírus (más néven FSME-vírus) jelentenek veszélyt. A kullancsencephalitis-vírus főleg a nyári hónapokban okoz betegséget, erre utal az FSME elnevezés is (Frühsommer Meningoenzephalitis, vagyis kora nyári vírusos agyhártya-agyvelőgyulladás). A vírus a központi idegrendszert támadja, tehát az agyat (encephalitis) vagy az agyhártyát (meningitis), vagy mindkettőt (meningoencephalitis).

Nemcsak a kullancsokból, hanem fertőzött kecsketejéből is bekerülhet a vírus az emberi szervezetbe.

A tűhegynyi, alig észrevehető lárvák, nimfák, és az akár több milliméter nagyságú, kifejlett példányoknak mind szükségük van táplálékra.  

„Az FSME-vírus okozta fertőzés gyakran tünetmenetesen zajlik. Ez az egyik oka annak, hogy nincsenek pontos adatok a betegség előfordulásáról. A fertőződést követően egy-két hét lappangási idő után influenzaszerű tünetek lépnek fel izomfájdalommal és gyengeséggel. Az esetek többségében ezt a szakaszt gyógyulás követi életre szóló védettséggel. Ha 7-24 nappal az enyhe hurutos időszak után egy újabb lázas időszak kezdődik, az már idegrendszer érintettségére utal, ami jellegzetes tüneteket okoz (fejfájás, szédülés, aluszékonyság, vállövi bénulás). A neurológiai betegségek kis hányada tartós károsodással jár: izomgyengeség, remegés, fáradékonyság, tanulási zavar léphet fel”

– hívta fel a figyelmet dr. Jelenik Zsuzsanna.

A megelőzés a legjobb védekezés:

A csípés megelőzése megfelelő öltözettel és rovarriasztóval

  • A nyári meleg ellenére is érdemes hosszúszárú nadrágot viselni zokniba tűrve, amely megakadályozza, hogy az alacsony ágakon és fűszálak fonákján várakozó élősködő a bőrre juthasson. A rovarriasztók a szabad bőrfelületre, ruhára fújva hatékonyan csökkentik a rovarcsípések esélyét, köztük a szúnyogét is.

A kullancs táplálkozási idejének lerövidítése

  • Kirándulások, parkban tartózkodás, séta, biciklizés, futás után tanácsok alapos átvizsgálni a bőrünket, főleg a hajlatokat és a hajas fejbőr peremét, illetve a fül mögötti részeket. Amennyiben kullancsot találunk magunkon, a mielőbbi eltávolítása jelentősen csökkentheti a fertőzés kockázatát. Ehhez nincs szükség szakemberre; körömmel vagy csipesszel – a bőrhöz minél közelebb – megfogva, minél közelebb a bőrhöz, határozott mozdulattal ki lehet fordítani vagy emelni az állatot. Ha kéznél van sebfertőtlenítő, azzal letörölhető a bőr. Nincs jelentősége annak a pici, pirosas, esetleg viszkető bőrelváltozásnak, ami 1-2 napig a csípés helyét jelzi.

Védőoltás

  • A kullancsencephalitis megelőzésére Magyarországon elérhető hatékony védőoltás jelentősen csökkenti a súlyos megbetegedések kockázatát. Nem kötelező, de erősen ajánlott, főként azoknak, akik sokat tartózkodnak a természetben. A három részből álló alapimmunizációt ideálisan ősszel ajánlott elkezdeni, amikor már kullancscsípéstől nem kell tartani. A második alapoltás után 14 nappal alakul ki védettség. Ezt egy harmadik oltás követi, majd a 3 és 5 évente adott emlékeztető oltások tartják fenn a védettséget. Kullancscsípés után nem ajánlott oltani, mivel bizonytalan, hogy a betegség nem a lappangási fázisban van-e. Csípést követően egy hónapot ajánlott várni az oltási sorozat megkezdése előtt.

Fontos tudni, hogy a Lyme-kór ellen jelenleg nincs védőoltás, ezért továbbra is a megelőzés és a korai felismerés a leghatékonyabb védekezés.

Megmenthet a haláltól a kullancs-app

Itt a Kullancsfigyelő oldal mellett a PragmaTick mobilalkalmazás, amely segíti a nem őshonos Hyalomma kullancs monitorozását. Ennek bárki részese lehet, mutatjuk, hogy működik az ehhez készült applikáció.