Bármilyen kegyetlenül is hangzik, az orosz-ukrán háború már elég ideje zajlik ahhoz, hogy bővülő pályára helyezze a védelmi ipart (hiszen a NATO-tagállamok a GDP-jük 5 százalékát költik fegyverkezésre), most már az európai építőipar számára is eljöhet a nagy pénz.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb tanulmányából ugyanis kiderül, az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kitörése óta Oroszország több mint 350 ezer objektumot semmisített meg Ukrajnában.
A teljes helyreállítási költség – amely magában foglalja a közvetlen károk helyreállítását, a gazdasági veszteségek kompenzálását, a termelési kapacitások visszaállítását és a társadalmi rendszerek újjáépítését – a Világbank becslése szerint
524 milliárd dollárra tehető a következő tíz évre.
Ez az összeg dinamikusan változhat, hiszen a háború elhúzódása vagy új infrastrukturális célpontok támadása tovább növelheti a károkat. A közvetlen károk értéke eléri a 176 milliárd dollárt.
Ez az 524 milliárd dollár magyar fejjel felfoghatatlan összeg, több mint 180 ezer milliárd forint a mai árfolyammal számolva. Magyarország 2024-es GDP-jének az értéke 81,5 ezer milliárd forint volt, tehát Ukrajna újjáépítése jelen pillanatban a hazánkban egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék több mint dupláját teszi ki.
Ezért is kérdeztünk rá erre a témára is a legutóbbi Kormányinfón. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az Economxnak elmondta, nem tudja, hogy hazánk kapott-e meghívást az Ukrajna újjáépítéséről tartott nemzetközi konferenciára (URC 2025), illetve így arról sincs információja, hogy képviseltettük-e magunkat.
De természetesen Magyarország szívesen vesz részt, és gondolom a magyar cégek is vesznek részt Ukrajna újjáépítésében, bár aktuális lenne már a kérdés
– fogalmazott Gulyás Gergely.
Az Oeconomus kimutatása szerint a legjelentősebb veszteségek a lakásépítési szektorban (az összes kár 33 százaléka) mutathatók ki, ami jól tükrözi a civil lakosságot ért közvetlen csapásokat. Ezt követi a közlekedési infrastruktúra (21 százalék), melynek sérülései akadályozzák a mobilitást és a logisztikai folyamatokat. Az energetikai és nyersanyag-kitermelő ágazat (12 százalék) is súlyos károkat szenvedett, különösen a gáztranzit leállítása után az ukrán gázkitermelő létesítmények elleni célzott támadások miatt. A kereskedelem és ipar (10 százalék) is érintett, hiszen a termelés kiesése gazdasági visszaeséshez vezet. A mezőgazdaság sem kerülte el a veszteségeket, főleg a keleti régiókban, ahol a termőföldek és az agrárinfrastruktúra súlyosan károsodott.
A jelentés szerint Ukrajna 2025-ös helyreállítási tervei rendkívül ambiciózusak, azonban jelentős finanszírozási réssel küzdenek. A Világbank jelentése szerint a 2025-ös évre becsült helyreállítási igény 17,3 milliárd dollár, amelyből jelenleg csupán 7,4 milliárd dollár áll rendelkezésre. A lakásépítés, az energetika és a közlekedés olyan területek, ahol a helyreállítást folyamatosan és gyorsan el kell végezni, és az ehhez szükséges pénzmennyiséget is folyamatosan biztosítani kell.
Számos donorország is aktívan részt vesz a finanszírozásban, mind vissza nem térítendő támogatásokat, mind pedig kedvezményes hiteleket (ebből van több, körülbelül 60 százalék) nyújtva. Az Európai Unió például létrehozta az Ukrajna Támogatási Eszközt (Ukraine Facility), amely 2024 és 2027 között 50 milliárd eurós támogatást fog nyújtani Ukrajnának hitelek (33 milliárd euró) és vissza nem téritendő támogatások (17 milliárd euró) formájában. Különböző országok is folyamatosan nyújtanak pénzügyi támogatást Ukrajnának, azonban fontos megjegyezni, hogy ezek a hozzájárulások gyakran több célt szolgálnak (katonai segély, humanitárius segítség, költségvetési támogatás) és nem kizárólag az újjáépítésre irányulnak - fogalmaz Olekszij Anton elemző, példaként felhozza:
a német Kiel Világgazdasági Intézet szerint a 2022. február 24-e és 2025. április 30-a közötti időszakban nyújtott nemzetközi segítség teljes összegének mintegy 48 százaléka katonai, 45 százaléka pénzügyi segítség és 7 százaléka humanitárius jellegű volt, de ezen belül három év alatt a helyreállításra elkülöníttett becsült összeg nem éri el a 15 milliárd eurót.
A nemzetközi pénzügyi intézmények is fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban, jelentős összegeket mozgósítva, elsősorban infrastruktúra támogatására. Ukrajna számára ezzel az a probléma, hogy kizárólag hitel formájában érkezik a pénz, viszont kedvező kamattal (0,25 százalék és 3 százalék között) és hosszú futamidővel (20-30 év, amely a háború befejezése után fog aktiválódni):
- Világbank: 2022 óta 4,56 milliárd euró, főként az Ukrajna Támogatási, Helyreállítási és Reform Alapján (URTF) keresztül, amely infrastrukturális és szociális projekteket finanszíroz.
- Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD): 7 milliárd euró, amely az energetikai, közlekedési és magánszektorbeli beruházásokra fókuszál.
- Európai Beruházási Bank (EIB): 3,17 milliárd euró, főként közlekedési és lakásépítési projektekre.
- Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB): 3,2 milliárd euró, szociális infrastruktúra és menekültügyi programok támogatására.
- Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD): 9,8 milliárd euró, amely széles körű infrastrukturális és gazdasági helyreállítási projekteket fedez.
Olekszij Anton az Oeconomus elemzésében arra is választ keres, hogy ki fogja finanszírozni Ukrajna helyreállítását a jövőben.
Ukrajna jövőbeni újjáépítésének folyamata még sok kérdést vet fel. Nincsenek még részletes, végleges tervek arról, hogy pontosan hogyan fogják újjáépíteni az országot, vagy mely területeket részesítik előnyben. Jelenleg csupán kisebb projektek léteznek, ahol egyes országok vállalták, hogy a háború befejezése után egy-egy település újjáépítésébe szállnak be: például Harkivot Törökország, Odesszát Franciaország, Mikolajivet Dánia, Bucsát pedig Litvánia. Azonban ezek a tervek sem véglegesek. Ami biztosra vehető, az az, hogy a helyreállítás legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai fogják végezni és finanszírozni
- foglalta össze az elemző.
Az Európai Bizottság elnöke Rómában, a már hivatkozott Ukrajna újjáépítéséről tartott nemzetközi konferencián egyébként arról beszélt, hogy
az Európai Unió megerősíti rendíthetetlen elkötelezettségét Ukrajna uniós jövője és hosszú távú újjáépítése iránt, amelynek érdekében 2,3 milliárd eurót mozgósít az ország újjáépítésére.
Az unió 2,3 milliárd euró értékű megállapodással akár 10 milliárd euró értékű beruházást szeretne felszabadítani otthonok újjáépítésére, kórházak újranyitására, vállalkozások újjáélesztésére és az energiaellátás biztosítására. Mindehhez az EU külön alapot hoz létre a magántőke mozgósítására - közölte Ursula von der Leyen.
Az Európai Unió a háború kezdete óta közel 165 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának.
Az EU az Ukrajna működéséhez idén szükséges külső finanszírozás 84 százalékát fedezi azáltal, hogy egymilliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást, valamint több mint 3 milliárd eurós kifizetést biztosít az országnak az úgynevezett Ukrajna Keretből.