Ma már szinte hihetetlen, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 januárjában még csak ennyit kellett fizetni egy kilogramm fehér és félbarna kenyérért, illetve egy kilogramm finomlisztért: 

  • 325 forint per kilogramm: fehér kenyér;
  • 300 forint per kilogramm: félbarna kenyér;
  • 167 forint per kilogramm: finomliszt.

Úton az ezerforintos kenyér felé

A kezdetben lassú ütemű drágulás első jelentős mérföldköve 2021 októberében volt, amikor a fehér kenyér átlépte a négyszáz forintot (417 forint), amit 2022 januárjában követett a félbarna kenyér is (405 forint). 

A 2022-es év pedig az energiaválság, valamint az Oroszország ukrajnai háborúja okozta inflációs sokkról szólt. 

Márciusban már 518 forint volt a fehér kenyér ára, aztán júniusról júliusra 590-ről 670 forintra, majd augusztusra 705 forintra emelkedett a fogyasztói ár. De nem állt meg a jelentős drágulás, októberben 828 forint, decemberben pedig már 900 forint egy kilogramm fehér kenyér. 

A KSH szerint

a csúcsot 2023 márciusa hozta el, mikor kereken 1000 forintot mértek a statisztikusok.

Legközelebb tavaly augusztusban vehettünk kilencszáz forint alatt fehér kenyeret (874 forint), majd be is ragadt az ár körülbelül 850-896 forint között; idén februárban átlagosan 877 forintot kértek el egy kiló fehér kenyérért. 

Kép: Economx.hu
A félbarna kenyér hasonló utat járt be; 2022 júliusában 590, októberében 727, decemberében pedig 793 forint volt az átlagára. 

A csúcs itt júniusban jött el, 899 forinttal, majd augusztusban végre nyolcszáz forint alá csökkent a fogyasztói ár (777 forint). Azóta 725 és 788 forint között mozgott a félbarna kenyér ára, idén februárban 731 forintot mért a KSH. 

Most úgy tűnik, nemcsak, hogy több, mint két és félszerese növekedett a kenyér ára négy év alatt, de ez az árszínvonal velünk is maradt. Akármilyen meglepő, úgy emelkedik a kenyér ára, hogy közben drámai mértékben csökken az étkezési búza értéke.

Kapcsolódó

Zuhan az étkezési búza ára


Az Agrárközgazdasági Intézet által üzemeltetett Piaci Árinformációs Rendszer (AKI-PÁIR) legfrissebb, néhány nappal ezelőtt publikált jelentése szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 62,8 ezer forint per tonna (ami 35 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest), míg a takarmánybúzáé 59,2 ezer forint per tonna (33 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánykukoricáé 56,5 ezer forint per tonna (40 százalékos csökkenés) volt március első hetében.

Ez egyáltalán nem kiugró adat, sokkal inkább egy tendencia. Ugyanis január végén az AKI-PÁIR az alábbi árakról számolt be:

  • étkezési búza 65,9 ezer forint per tonna, (37 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál);
  • takarmánybúza 62,5 ezer forint per tonna, (41 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál);
  • takarmánykukorica 59,9 ezer forint per tonna (41 százalékkal alacsonyabb az egy évnél korábbinál);
  • takarmányárpa 52,8 ezer forint per tonna, 50 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban).

Tehát csökken az étkezési búza ára éves összehasonlításban is, de sem a kenyér, sem pedig a finomliszt nem követi azt.

Kép: Economx.hu

Malomipar vs. kormány?!


Nagy István agrárminiszter egy erre vonatkozó írásbeli kérdésre (Dócs Dávid, Mi Hazánk) válaszolva kiemelte,

a kenyér aktuális árszintjére a búza árának csökkenése csak jelentős időeltolódással hat, mivel a malmok az aratás után jellemzően nagyobb készleteket vásárolnak fel.

Fontosnak tartotta szem előtt tartani azt is, hogy szerinte

a kenyér árára csak kisebb hatással van a búza termelői ára, mivel a költségek nagyobbik részét a búza malomipari feldolgozása, a logisztikai és az energiaköltségek, valamint a munkabérek teszik ki.

Ezekkel kapcsolatban azonban nem tett javaslatot a miniszter.

Nagy István ugyanakkor azt is megállapította, hogy a kenyér árában az éves adatok szerint folyamatosan csökkenő tendencia mutatkozik, bár arra már nem tért ki, hogy mindkét kenyértípus esetében idén januárról februárra drágulás volt tapasztalható. Viszont úgy látja, a kormányzat az árstoppal, árfigyelő rendszerrel, valamint a kötelező akciózással sikeresen megfékezte az élelmiszerek árának további emelkedését. 

Nagy István
Nagy István
Kép: MTI / Vasvári Tamás

Nem lesz sem háromhatvan, sem pedig ötszáz a kenyér

Az inflációs sokk után sem lehet jelentősen csökkenteni az élelmiszerek árait. Pedig februárban Magyarországon 3,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedést regisztráltak a statisztikusok – a KSH 3,7 százalékot mért –, amivel a régiónkban a középmezőnyhöz tartozunk. A régióban a magyarnál alacsonyabb inflációt Csehországban (2,2 százalék), Szlovéniában (3,4 százalék) és Bulgáriában (3,5 százalék) mért az Eurostat, míg a magyarnál magasabb volt az áremelkedés üteme Lengyelországban (3,7 százalék), Szlovákiában (3,8 százalék), Horvátországban (4,8 százalék) és Romániában (7,1 százalék).

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunk korábbi kérdésére azt mondta, hogy 3,8 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számolnak 2024-re. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője pedig – szintén egy korábbi nyilatkozatában – arról beszélt, hogy az év további részében hullámzó inflációs pálya lesz a jellemző, az év végére pedig akár újra 5 százalék fölé mehet a fogyasztói árak emelkedésének üteme.
Az MNB alelnöke, Virág Barnabás szerint az infláció a következő hónapokban jó eséllyel még a jegybanki toleranciasáv felső szélének – 4 százalék – közelében marad, de ez év közepén bázishatások miatt átmenetileg ismét emelkedik majd. Szerinte 2025-ben érhető el a 3 százalékos célérték.