Bár még közel sem érkezett el a fűtési szezon, a radiátort is érdemes kitisztítani még jó időben. Ehhez pedig a Femcafe egy gyors, pár percet igénylő megoldást vázolt fel.

Felidézték, egy 2023-as kormányrendelet módosította a korábbi október 15. és április 15. közötti időszakot a fűtési szezonra vonatkozóan. Az új szabályozás értelmében a szolgáltatóknak szeptember közepétől elvileg biztosítaniuk kell a fűtés lehetőségét. A társasházak és távhőrendszerek jellemzően akkor indítják el a fűtést, ha három egymást követő napon az átlaghőmérséklet 12 Celsius-fok alá csökken, vagy ha a meteorológiai előrejelzés tartós lehűlést mutat.

Azonban nagy problémát szülhet, ha elodázzuk a radiátorok kitisztítását: azokban ugyanis légbuborékok keletkezhetnek, a szelepek letapadhatnak, a csövekben lerakódások alakulhatnak ki, és a por is vastagon megtelepedhet a fűtőtestek belsejében.

E jelenségek nemcsak a fűtés hatékonyságát csökkentik, hanem egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.

Fontos jel, ha nem egyenletesen melegszik a fűtőtest, akkor légteleníteni kell azt, melyre van házi praktika egy speciális kulccsal, de ilyenkor akár már szerelő is közbeléphet. A por és más szennyeződések nemcsak egészségtelenek, hanem a fűtés hatékonyságát is csökkentik, akár 30 százalékkal is visszavetve a hőleadást.

De hogyan is érdemes tisztítani? Először is a padlót védeni kell egy régi újságpapírral vagy törölközővel. A radiátor tetején lévő rácsot, ha van, le kell pattintani vagy csavarhúzóval eltávolítani. A belső lamellák közötti por eltávolításához használhatunk hosszú nyelű radiátorkefét, résszívó fejjel ellátott porszívót, vagy akár hajszárítót is, amely kifújja a port a belső részekből. A külső felületet enyhén nedves mikroszálas kendővel töröljük át, ügyelve arra, hogy ne használjunk túl sok vizet. Makacs szennyeződések esetén enyhe mosogatószeres oldatot alkalmazhatunk, majd szárazra kell törölni a radiátort, megelőzendő a rozsdásodást – fejtették ki. 

Kevesebb gázért többet fizetünk már, de elenyésző a klímák pörgetése

Egyre csak kopik az uniós energiaimport volumen terén, ugyanakkor a kevesebbet is drágábban hozatjuk be a fosszilis energiaforrásokból. Grafikonokon mutatjuk, hogyan lehetséges ez, valamint azt is, hogy uniós viszonylatban mi emészti fel a legtöbb energiát. Bővebben >>>

Kapcsolódó