Évtizedeken át a cukor legnépszerűbb helyettesítői voltak: segítettek a kalóriák visszaszorításában, a vércukorszint stabilizálásában, és sokak számára tették lehetővé a „bűntudatmentes” édességet. Az utóbbi években azonban a mesterséges édesítőszerek – például a szacharin, az aceszulfám-K vagy a szukralóz – körüli bizalom látványosan megingott – írja az Agroinform.
A fogyasztók egyre inkább rövid, természetes összetevőlistát várnak el. A „kémiai” hangzású adalékokkal szemben erősödik az ellenérzés, különösen a fiatalok körében. Ehhez jönnek az egészségügyi kérdőjelek: sorra jelennek meg olyan vizsgálatok, amelyek egyes édesítőszerek fogyasztását kedvezőtlen kimenetelekkel hozzák összefüggésbe.
Mit mondanak a kutatások?
Egy ausztrál több tízezres résztvevőt követő vizsgálat összefüggést talált a rendszeres diétás üdítőfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség magasabb kockázata között – ám a kutatók hangsúlyozzák, hogy a háttérben akár a résztvevők eleve magas kockázata is állhat.
Egy brazil több éven át tartó megfigyelés pedig arra mutatott rá, hogy a sok édesítőszer fogyasztása gyorsabb kognitív hanyatlással járt. Bár a hatás mértéke nem drámai, és az okok sem tiszták, a hír elég ahhoz, hogy csökkentse a fogyasztói bizalmat.
A gyártók kettős stratégiát követnek: egyrészt reformulálnak, vagyis a mesterséges édesítőket természetesebb alternatívák (stevia, monk fruit, allulóz, tagatóz) váltják ki – gyakran keverve, az íz és szájérzet javítása érdekében. Másrészt diverzifikálnak: bizonyos piacokon visszahoznak cukros verziókat is, hogy ne veszítsék el a bizalmatlan fogyasztókat.
A vásárlók értékelik, ha közérthetően magyarázzák el a tudományos eredményeket, viszont a fogyasztóknak is érdemes az egész étrendet nézni, és szem előtt tartani a tudatos választást.