A mostani döntés értelmében a Raiffeisen Banknak mintegy 2,6 millió forintot kell visszafizetnie egy dunakeszi ingatlantulajdonosnak, aki 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel a lakása megvásárlásához, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.
Téglásy Balázs, az adós ügyvédje a Népszavának elmondta: ebben a maratoni hosszúságú ügyben kulcsfontosságú volt az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén májusban hozott döntése, amely szerint az adósok csak a kapott forintösszeggel tartoznak, így az árfolyamkülönbözet teljes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Az ítélet ezen irányelvek alapján határozta meg, hogy mennyi jár vissza az ingatlantulajdonosnak.
Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblát és a Kúriát is megjárta, majd idén újraindult, az ítélethozatalt három alkalommal is elhalasztották. A BKT végül csak az elszámolásról döntött, mivel az érvénytelenséget korábban már megállapították - értékelte az ügyvéd. Megjegyezte, az adós a szerencsésebb esetek közé tartozik, mivel időközben nem került ki a lakás a birtokából, jelenleg is ott él, ellene nem indult végrehajtás. Az ítélet kihirdetése után az ingatlanon fennálló jelzálog törlését is azonnal kezdeményezték.
Ahogy arról az Economx is beszámolt: az EUB idén tavasszal precedensértékű döntést hozott egy 2007-re visszanyúló magyar devizahiteles ügyben, kimondva, hogy az árfolyamkockázat hiányos tájékoztatása miatt a devizahiteles szerződések érvénytelenek, az adósok csak a kapott tőkével tartoznak, míg az árfolyamkülönbözet és a kamatok terhét a pénzintézeteknek kell viselniük.
A Kúria július közepén nyilvánosságra hozott jogegységi határozata megerősítette, hogy a magyar jogrendben csak az elmaradt tájékoztatás miatt lehet semmissé tenni a szerződéseket, a devizahitelesek szélesebb értelmezése nem nyitott.