Az önkormányzatisággal jövőjéről, értelméről az Economx felületén is gondolkodtunk már, igaz, a vitában nem merült fel az a kormányzati érvrendszer, miszerint előbb érdemes a saját házunk táján söprögetni,

mielőtt az államhoz fordulunk, és sírunk-picsogunk.

Vitályos Eszter kormányszóvivő ezt a Kormányinfón azután mondta, hogy szóba került, a választókörzetében található Szentendre képviselő-testülete a szolidaritási hozzájárulás csökkentését kérte az államtól. 

Picsogás és támogatás

Vitályos Eszter azt ajánlotta a településvezetőknek, hogy mindenkinek meg kellene nézni, ki és hogyan tudja csökkenteni a költségvetését. 

Persze az önkormányzatiság kapcsán a lényegi üzenetet a Kormányinfón Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese jelentette be: Karácsony Gergely és a Tisza Párt koalíciója egy év alatt csődbe vitte a fővárost. 

Közölte azt is, hogy első körben egy új költségvetést kell elfogadnia a fővárosnak, mert a korábbit hatályon kívül helyezte a Kúria. Latorcai Csaba hangsúlyozta: a kormány kész támogatni a budapestieket, és együttműködésre törekszik a Fővárosi Önkormányzattal.

Ugyanakkor szerinte a fő pénzügyi mutatók nem indokolják a csődhelyzetet. Jövőre az iparűzési adóból származó bevétel 322 milliárd forint lehet Budapesten. Beszélt arról is, hogy Tarlós István korábbi főpolgármester több mint 200 milliárd forintnyi tartalékkal adta át a budapesti kasszát Karácsony Gergelyéknek.

Az államtitkár emlékeztetett: Tarlós 217 milliárd forintos tartalékkal adta át a várost. Azóta a kormány több száz milliárd forint értékben indított fejlesztéseket Budapesten, a kis- és középvállalkozások pedig 200 milliárd forintnyi támogatásban részesültek – ez is hozzájárult az iparűzési adóbevétel emelkedéséhez.

Latorcai szerint „amikor Karácsony Gergely jelezte, hogy bajba kerültek, a kormány mindig segített”. Most is nyitottak az együttműködésre, de előbb látni szeretnék, mi vezetett a jelenlegi pénzügyi helyzethez.

Csőd esetén felügyelő jöhet a főváros élére

– erősítette meg újságírói kérdésre Latorcai Csaba. Ha Budapest hivatalosan csődhelyzetet jelent, a kormányhivatal köteles költségvetési felügyelőt kirendelni. Ez a felügyelő javaslatokat tehet a pénzügyi helyzet rendezésére – szükség esetén pedig akár költségvetési biztos kijelölésére is sor kerülhet.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta, hogy arról szó sincs, hogy a kormánnyal szemben nettó befizetővé vált volna a főváros: például az iparűzésiadó-bevételek nagyobb mértékben nőttek Budapesten, mint a főváros szolidaritási hozzájárulása a központi költségvetéshez.

Nincs visszaút

A picsogással és a nettó befizetéssel kapcsolatos kiszólások után Karácsony Gergely főpolgármester is billentyűzetet ragadott, és leszögezte: tőlem megnézhetnek minden számlát, ellenőrizhetik, ahányszor csak akarják – csak fejezzék be Budapest kivéreztetését.

A városvezető szerint végre megszólalt a kormány arról, miért akarják csődbe lökni Budapestet.

Egy államtitkár a Kormányinfón azt találta mondani, hogy pénzügyileg nem fenyeget az a veszély, hogy Budapest az állam nettó befizetőjévé váljon. Hát, fenyegetni tényleg nem fenyeget, mert már bekövetkezett. Az Állami Számvevőszék állapította meg, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2021-től folyamatosan nettó befizető a központi költségvetésbe. Ezt a részt nehéz komolyan venni, viszont a tárgyalási kezdeményezést nagyon is, amire természetesen készen állunk

- hangsúlyozta. 

Karácsony Gergely arról is írt, hogy a Fővárosi Önkormányzat alulfinanszírozottsága nem új keletű: 2019-ben a még a Fidesz által elfogadott fővárosi költségvetés is csak úgy volt papíron egyensúlyban, hogy betervezett egy 66 milliárd forintos hitelfelvételt. Szerinte Budapest úgy tudott talpon maradni a közszolgáltatások érdemi csökkentése nélkül az elmúlt években, hogy 2019-hez képest reálértékben 25 százalékkal csökkentek a rendelkezésére álló források, az államháztartási rendszerben példátlan az ilyen mértékű költségcsökkentés a rendszerváltás óta.

De eddig tartottak ezek a lehetőségek. Egyszerűen ilyen kormányzati elvonások mellett – ahogy azt minden eddigi ellenőrzés megállapította – nem lehet fennmaradni. Budapest kész tárgyalni a kormányzattal. Az idő azonban vészesen fogy: a város a kormányzati elvonások miatt a működőképesség határán egyensúlyoz. Ha a kormányzat nem bízik az Állami Számvevőszék nagyon alapos ellenőrzéseiben és jelentéseiben, természetesen állunk bármilyen újabb átvilágítás elé.  Csak nehogy késő legyen, amikor már nincs visszaút

 - magyarázta a közösségi oldalán. 

Leáll a közlekedés

Pénteken, azaz június 6-án tíz percre teljesen leáll Budapest tömegközeledése. Ezt Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be a Partizán élő műsorában.

Mint mondta, ezzel szeretnék megmutatni egy pillanat erejéig, mi van akkor, ha nem működik a város. Ehhez szándékosan egy olyan időpontot választottak, ami csúcsidőn kívül van, hogy a közlekedést ne akadályozza annyira. Hozzátette, az elmúlt 30 évben hozzászoktak ahhoz a budapestiek, hogy működnek a közszolgáltatások, azonban a jövőre nézve már nem tudja megígérni azt, hogy minden rendben lesz.

Hogy lett ebből csőd?

Egy adatsor szerint azonban Budapestnek csak az iparűzési adóból befolyt bevétele alapján bőven maradna forrása az állami szolidaritási adó levonása után is. Ám a főváros számláját közben inkasszálták, és tartja magát az igazához. Hogyan lehet mégis több mint 50 milliárd forintnyi mínuszban a tervezett budapesti büdzsé, illetőleg hogyan fajult idáig ez az elmérgesedett ügy? Ennek is utánajártunk.

bla

Kapcsolódó