Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis a beszédében a halál egyik vámszedőjeként utalt a Shellre. S nyilván nem azért, amit az energetikai óriásvállalat Afrikában művelt (nyilván, az ellen most már nem fognak tiltakozni a hazai zöldek sem...), a Shell-lel az lett a gond, hogy annak korábbi vezetője, Kapitány István megjelent a Tisza Pártban. 

A 24.hu szúrta ki, hogy ugyanis azt, hogy még tavaly szeptemberben is egészen más véleménnyel volt a kormányzat az energetikai multival. Arról jelent meg hír 2025. szeptember 9-én a kormány honlapján, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést ír alá a Shell energiaipari konszernnel, ami a már meglévő energiaforrások megőrzése mellett lehetővé fogja tenni újak bevonását is hazánk ellátásába - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Milánóban.

A hivatalos beszámoló szerint a külügyér arra is kitért, hogy a Shell épp idén száz éve jelent meg Magyarországon, és a vállalat ezen idő alatt megbízható partnernek bizonyult. Valamint rámutatott, hogy a brit-holland cég jelenleg országszerte mintegy kétszáz benzinkutat és száz elektromos töltőállomást üzemeltet.

Kapcsolatunk a Shell-lel mindig is a bizalomra, a kölcsönös tiszteletre, az innovációra és a fenntartható növekedés iránti hosszú távú elkötelezettségre épült (…) Nagyra értékeljük e megbízható partnerséget az energiaellátás biztonságát érintő rendkívüli kihívásokkal teli körülmények között

- szögezte le. 

Készen állunk a stratégiai együttműködés további bővítésére a Shell-lel. Reméljük, hogy ez a szerződés zászlóshajóként fog szolgálni, amelyet a jövőben majd kisebb és talán nagyobb hajók is követni fognak

- összegzett.

Szóval a Shell kialakult kölcsönös tisztelet 2026 februárjára eltűnt, hiszen Orbán Viktor szerint a multi a kormányzat leváltásában érdekelt az Erste Bankkal és Brüsszellel kiegészülve. 

Ugyanakkor az évértékelőből kimaradt egy nagyon fontos pénzügyi szereplő, pedig korábban egészen konkrétan megnevezte a központi kommunikáció. 

Igen, egyre gondolunk! Hol van a BlackRock?!

Pedig néhány hete még Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is éles hangon beszélt egy Kormányinfón az amerikai alapkezelőről. Az Economx érdeklődésére elmondta a BlackRock magyarországi szerepvállalásáról, hogy a nemzeti szuverenitás kérdését vizsgálva azt látni, hogy olyan tőkekoncentrációjú nemzetközi nagyvállalatok jöttek létre, amelyek a nemzeti szuverenitás megsértésére bármikor képesek. Ez ellen védekezni nemcsak Magyarországnak, hanem a jóval nagyobb államoknak is feladata - figyelmeztetett Gulyás Gergely. 

Az ellentmondást itt Szijjártó Péter jelenti. A külügyminiszter ugyanis kifejezetten elégedetten értékelte, hogy a BlackRock irodát nyitott Budapesten. Szijjártó Péter 2017 januárjában a beruházást „az új gazdaságpolitikai átállás legnagyobb sikerének” nevezte. Büszkén jelentette be, hogy a magyar kormány 280 millió forint (akkori árfolyamon közel 1 millió euró) vissza nem térítendő képzési támogatást ad a BlackRocknak. (Tehát a magyar adófizetők pénzéből képezték a „háttérhatalom” dolgozóit). Majd a 2018. október 11-ei szalagátvágáson Szijjártó hangsúlyozta, hogy a BlackRock jelenléte bizonyítja, Magyarország kiváló célpont a legmagasabb hozzáadott értéket termelő vállalatok számára. Kiemelte, hogy a budapesti központ versenyképes a londoni Cityvel, és segít „hazacsábítani a jól képzett magyar fiatalokat”. Később Szijjártó Péter a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Melanie Seymourt, a BlackRock budapesti ügyvezetőjét.

Arról nem is beszélve, hogy épp a BlackRock az OTP egyik legnagyobb külföldi intézményi befektetője. A tulajdoni hányad jellemzően az 5 százalékos bejelentési küszöb körül mozog.

Persze, az ellenzék vezetője sem tétlenkedett. Magyar Péter a Samsungot és az akkumulátorgyárakat nevezte az évértékelő után a halál vámszedőinek.