A Napi.hu-nak Gyújtó Attila, Ravasz Róka Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke elmondta: többféle teória létezik arra, hogy miért jelentek meg Magyarországon a medvék. A legvalószínűbb az ukrajnai események miatti nyugatabbra vándorlás, illetve szerepet játszhat az is, hogy Erdélyben és a Felvidéken szűkül az életterük, ott ugyanis egyre többen vannak.

Magyarországon azért is érezhetik magukat nagyobb biztonságban, mert az Európai Unió és a magyar állam által támogatott erdősítési programnak komoly sikerei vannak, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye erdőiben pedig egyre jobb búvóhelyeket találnak.

Sikeres az erdőtelepítési program

Magyarország erdőségei az első világháború előtt 7,3 millió hektárt, az ország akkori területének 26 százalékát foglalták el, Trianon után azonban az erdőterület 85 százalékkal, egymillió hektárra csökkent, és az ország megmaradt területének alig 12 százalékát tette ki.

Az Agrárminisztérium adatai szerint az előző uniós támogatási ciklusban közel 128 milliárd forintot költhettek el a pályázók erdőtelepítésre, és csaknem kétmilliárdot ipari fa ültetésére. Ebből az összegből pedig mintegy 23,5 ezer hektárnyi faállománnyal gyarapították a magyarországi erdőket.

Az Agrárminisztérium Településfásítási Programja révén, vagyis az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig 1800 tízezernél kisebb lélekszámú település igényelt 46 ezer fát, hogy elültesse őket.

Magyarország területének 22 százalékát erdő borítja, és ezzel az arányszámokat tekintve számos uniós tagállamot megelőz. A rendszerváltozás óta pedig 200 ezer hektár új erdő létesült hazánkban.

Gyújtó Attila szerint a programnak bizonyosan szerepe van abban, hogy a szarvas populáció robbanásszerű növekedést mutat, amei azért lényegében egy jó hír.

A vadgazdálkodásnak nincs teendője az ügyben

A fokozottan védett fajokkal, így a barna medvével is, annak egyedeivel a vadgazdálkodási ágazatnak nincs teendője – szögezte le a Napi.hu-nak az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.

Földvári Attila rámutatott: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése értelmében „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”

A nagyragadozók jelenlétéből fakadó, esetlegesen kialakuló konfliktusos helyzetek, problémák megoldása a hivatalos állami természetvédelem illetékességébe tartozik, amely természetesen tud az állatok jelenlétéről a szóban forgó területen.

Ezzel együtt érdemes tudni, hogy a medvék nem keresik az ember társaságát, és hazánkban emberemlékezet óta nem tudunk medvetámadásról.

Folyamatos a figyelem

Földvári Attila szerint a vadgazdálkodás, mint a természetkezelés, a fenntartó természetvédelem egyik részterülete, illetve az ágazatot működtető sport- és hivatásos vadászok fontos szerepet játszhatnak a hasonló helyzetekben.

Ennek oka, hogy a természeti területen talán minden más szakma képviselőinél több időt töltenek el, és bizonyosan mindenki másnál jobban ismerik a környéket, annak faunáját.

A Ravasz Róka területén megjelent nagyragadozókat a vadásztársaság illetékesei – természetesen az egyedek zavarása nélkül – folyamatosan figyelik, igyekeznek követni mozgásukat vadkamerák segítségével vagy a nyomok alapján.

Amennyiben viselkedésük indokolja, természetesen jelezni fogják az érintetteknek, lett légyen az hatóság, önkormányzat vagy a lakosság.