Az M30-as kényszerű lezárását követően az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), mint beruházó, a kiviteli szerződésben lévő jogával élve, kötbér terhe mellett tiltott meg minden kommunikációt a kivitelező Strabagnak - írta a Magyar Építők, hozzátéve, hogy ez nehéz helyzetet teremtett, hiszen a tárcavezető miniszter különböző fórumokon politikai nyilatkozatokat tett, amelyekben rendre a kivitelező felelősségét hangsúlyozta.
A tiltás feloldása október 21-én történt, miután a Telex.hu belső forrásból megszerezte és leközölte a vállalat munkatársaihoz címzett levelet. A minisztérium szerint itt az idő, hogy a Srabag végre ne a magyarázatokkal legyen elfoglalva, hanem azzal, amit vállalt: a határidőre történő, kifogástalan minőségű teljesítéssel. A Facebookon az ÉKM azt írta: a cég megkapta a felmentést, így bármikor, bármilyen formában kommunikálhat a nyilvánosság felé, nincs több hivatkozási alap, nincs több korlát.
A cikkből kiderül, hogy a kivitelező egymástól független szakértőket, geotechnikusokat és geológusokat kért fel a pályaszerkezet csúszása okainak feltárására. Az eredményekről tájékoztatta az ÉKM szakértőit.
Az M30-as Miskolc-Szikszó szakaszán kialakult útkárosodás előre nem látható okokra vezethető vissza - mondta a Magyar Építőknek nyilatkozó útügyi szakember. Hozzátette, hogy a csúszás nem az épített töltés hibájából, hanem a töltés alatti természetes altalaj nem megfelelő teherbírásából következett, és az esemény az egész magyar útügyi szakma számára intő jel a dombvidéki útépítések jövőbeni kihívásait illetően.
A szakember kiemelte, hogy az M30-as érintett szakasza a Hernád völgyében található, ahol a talajrétegek változatossága és a dombvidéki útépítés természetes kockázatai miatt a töltés geometriája asszimmetrikus volt. A lejtő lábánál a nagyobb súly miatt indult meg a csúszás, amelyet tovább fokozott a 2023-as év rendkívül csapadékos időjárása, ami a talaj és a töltés vízhálózatának terhelését növelte.
A helyreállítás során a Strabag mélyszivárgót épített a víz elvezetésére, és fúrt vasbetoncölöpökkel stabilizálta a töltést. A szakember úgy vélekedett, hogy az útkárosodás nem a tervezés vagy a kivitelezés hibájából adódott, és a jövőben a monitoring, az alapkutatások és az útügyi előírások fejlesztésére kell fókuszálni, különösen a dombvidéki projektek esetében.