Borzalmas baleset történt szombat hajnalban a fővárosban az Árpád hídon. A rendőrség adatai alapján július 1-jén 0 óra 45 perc körül egy autó elütött egy kerékpárost, aki épp szabályosan haladt az oldalsó, szalagkorláttal leválasztott biciklisávban a Pestről Óbudára menő oldalon.

A balesetet okozó autó, amelyik a dupla szalagkorlátot átszakítva gázolta el a kerékpárost a bicikliúton, röviddel ezt követően egy másik gépjárművel is összeütközött az Árpád hídon.

Az RTL Klub Híradója úgy tudja, az áldozatot a gázolás olyan erővel érte, hogy két végtagja is leszakadt, valamint súlyos belső sérüléseket is szenvedett. A kiérkező mentősök a 27 éves férfi életéért még sokáig küzdöttek, majd válságos állapotban kórházba szállították, ám olyan súlyosak voltak a sérülései, hogy az életét már nem tudták megmenteni.

Az ügyben megszólaló közlekedésbiztonsági szakértők szerint a halálos gázolásért felelős sofőr aznap hajnalban 130–150 km/órás sebességgel száguldozhatott az Árpád hídon, mielőtt a tragédia bekövetkezett.

A két autó már eleve a megengedett sebességhatárt bőven átlépve hajthatott föl a hídra, mikor a kerékpárost elgázoló vezető elveszíthette uralmát a jármű felett, és a két kocsi összeérhetett. Az autó pedig pont akkor csapódhatott a korlátnak, amikor a gyanútlan biciklis arra tekert.

Az ütközésben összeroncsolódott egyik gépkocsi az Árpád hídon 2023. július 1-jén.
Az ütközésben összeroncsolódott egyik gépkocsi az Árpád hídon 2023. július 1-jén.
Kép: MTI Fotó, Mihádák Zoltán

A rendőrség azóta büntetőeljárást indított halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt. Ennek keretében a hatóság egyelőre vizsgálja, hogy a sofőr mitől veszíthette el uralmát a jármű felett. A rendőrség azt is számításba veszi, hogy a két sofőr esetlegesen versenyezhetett egymással. Ugyanis amennyiben egy gépjármű a megengedett, 70 km/órás sebességgel haladva csapódik is neki a szalagkorlátnak, az elvileg meg kell, hogy védje a biciklist és a gyalogost. 

A Magyar Kerékpárosklub örömünnep helyett tüntetni megy

„Miután egymás után két esetben is vétlen, kerékpárutakon szabályosan kerékpározókat öltek meg, lemondjuk a július 10-ére tervezett Happy Mass a Váci úton 2023 eseményünket. Budapest első védett kerékpársávjaira szervezett örömtekerés helyett tüntetést szervezünk" – tette közzé hivatalos Facebook-oldalán a Magyar Kerékpárosklub. Mint írják, a demonstráció célja, hogy felhívják a figyelmet arra: a városban kerékpározóknak és gyalogosoknak is joguk van a biztonságos környezethez, ahol nem féltik az életüket. A Magyar Kerékpárosklub hozzátette: „a balesetért mindenki felelős, aki szemet huny a gyorshajtás és a városi autóversenyzés problémája felett. Az általunk javasolt intézkedések közé tartozik a gyorshajtás szigorúbb szankcionálása, valamint a balesetveszélyes csomópontok felülvizsgálata és átépítése. Kérjük a hatóságokat és döntéshozókat, hogy adjanak választ az elmúlt időszak tragédiáira, tegyenek azonnali lépéseket a kerékpározók, gyalogosok és a többi autóvezető védelméért.”

A magyaroknak elegük van az utakon száguldozókból

Az Árpád hídon bekövetkezett tragédiával kapcsolatban túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egy országot rázott meg, és háborított fel egyszerre. Testvérlapunk, a Totalcar autós szakportál szerint a gyorshajtás, így a belőle fakadó hasonló szívszorító esetek megtörténte ellen a nemzetközi tapasztalatok alapján egyértelműen a hatékony megoldás az úgynevezett section control, magyarul: az átlagsebesség-mérés.

Ennek lényege, hogy kettő vagy több, egymástól ismert távolságra elhelyezkedő ellenőrzési pont, például kamera rögzíti, mikor ment el ott az adott autó, és az eltelt idő alapján számolja ki a távolság ismeretében az átlagsebességet. A magyar jogszabály már 2010 előtt is ismerte és meghatározta az átlagsebesség-mérés definícióját, az országban számos helyre telepített fix traffipaxok mellett az útdíjfigyelő kamerák is elméletileg alkalmasak lehetnek rá, igaz, informatikai fejlesztés kellene hozzá. Tehát az infrastruktúra nagyrészt adott, mégsem történik semmi

– magyarázza a Totalcar.

Az Árpád hídon elütött 27 éves biciklis férfi a kórházban végül belehalt a sérüléseibe
Az Árpád hídon elütött 27 éves biciklis férfi a kórházban végül belehalt a sérüléseibe
Kép: MTI Fotó, Mihádák Zoltán

A lap most a Pulzus kutató megbízásából megkérdezte a magyar lakosságot, miként vélekedik az Árpád hídi tragédia fényében a kérdésről. A kapott eredmény önmagáért beszél: a magyarok döntő többsége, 72 százaléka bevezetné az átlagsebesség-mérést. Míg a megkérdezetteknek mindössze hatoda mondana nemet. A nők inkább támogatják a lépést, mint a férfiak, de mindkét nem esetében a többség egyértelműen az átlagsebesség-mérés mellett teszi le a garast.

A kutatás további tanulságai:

  • a hatvan év feletti korosztályban tízből kilencen jelezték vissza, hogy mérnék az átlagsebességet;
  • a legfiatalabb, 18 és 39 év közti korosztály tagjai már jóval megengedőbbek az ügyben: tízből csak alig hatan támogatják az átlagsebesség-mérést;
  • az iskolázottság különösebben nem befolyásolja a véleményeket: az alap-, középfokú végzettségűek, valamint a diplomások 68-74 százaléka igennel válaszolt a kérdésre;
  • településtípusra lebontva elmondható, hogy a községekben élők sokkal inkább szorgalmaznák az átlagsebesség-mérést;
  • miközben a városokban valamivel szolidabb a kezdeményezés támogatottsága.

Összességében tehát elmondható, hogy a magyarok többsége üdvözölné az átlagsebesség-mérés módszerét. Különösen azok után, hogy köztudott: Budapesten és országszerte számos terület létezik, ahol a sofőrök egész egyszerűen versenypályának használják az utakat.

Ugyanakkor még mindig felmerül a dilemma, hogy mindez egész pontosan hogyan akadályozhatná, előzhetné meg az Árpád hídon történt tragédiát és társait?

Tény és való, hogy az autós szakportál sem tartja mindent megoldó csodafegyvernek az átlagsebesség-mérést, főleg miután az Árpád hídi tragédiát okozókat a legnagyobb jóindulattal sem tudná kiszűrni. Azonban ha mindkét hídfőnél lenne átlagsebesség-mérési pont, eleve kevesebb lenne gyorshajtó, így a balesetek száma is apadna.

Ehhez ugyanakkor egy jóval szigorúbb és naprakészebb szankcionálási rendszerre lenne szükség: a gyorshajtásért cserébe akár egymillió forint feletti büntetőtételekkel és azonnal bevont jogosítvánnyal.

Történt mindez pár száz méterre a rendőrpalotától…

„Race 001. Ez volt a rendszáma annak az autónak, amelyik a szalagkorlátot legyalulva halálra gázolt egy ártatlan embert. Ebből is látszik, hogy nem egy szerencsétlen véletlenről, hanem rendszerszintű problémáról van szó. Ha lennének sebességmérő kamerák és drákói szigorúságú büntetés, ezek a kretének egyből visszavennének az arcukból és a sebességből is” – hívta fel a figyelmet főpolgármesteri közösségi oldalán Karácsony Gergely. Budapest vezetője szerint a kamerák felszerelése ugyan állami feladat, a főváros önkormányzata nem vár tovább: Budapest 48 sebességmérő kihelyezését készítette elő, ezeket Karácsony Gergely reményei szerint hamarosan működésbe is tudják hozni. Egy korábbi bejegyzésében a főpolgármester arra is határozott ígéretet tett, hogy a közgyűlés által pár napja elfogadott budapesti közlekedésbiztonsági stratégiájában vállalták: „ha törik, ha szakad, sebességmérő kamerák telepítésével fellépünk az eszelős gyorshajtók ellen”.