Bár az Orbán-kormány egy rendeletben megszüntette a szolidaritási hozzájárulásról szóló pereket, az Alkotmánybíróság május elején visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a rendelet több rendelkezését, így jelenleg tíz, a fővárosi önkormányzat által indított per várja a folytatást, illetve a lezárást.
Az új tárgyalási napokat még nem tűztek ki – írta a Népszava –, és emlékeztetett arra is, hogy július 15-től augusztus 20-ig nyári ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok, ez idő alatt a fő szabály szerint nincsenek tárgyalások, az eljárási határidők pedig szintén szünetelnek.
A fővárosi szola-perek lezárhatóak október 15-ig, a szolidaritási hozzájárulás halasztott befizetési időpontjáig
– nyilatkozta a lapnak Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Hozzátette: a Kúria egyértelmű döntést hozott a Magyar Államkincstár és a fővárosi önkormányzat közötti 2023-as szolidaritási hozzájárulásról szóló jogvitában, tavaly novemberi ítéletében minden pontban a fővárosnak adott igazat, ami szerinte az újraindult perekben is irányadó lehet.
A főváros követelése a 2023-2025-ös időszakra vonatkozóan meghaladja a 175 milliárd forintot, amelyre további kamatok is rakódnak. Ezzel szemben az állam 53,6 milliárd forintos fővárosi tartozást tart nyilván, az idei befizetéseket nem számítva.
A különbözetből a főváros jelenlegi számításai szerint akár az év végéig is finanszírozható lenne a működés, feltéve, ha az állami elszámolások rendeződnek.
A Tisza-kormány egyelőre az esedékes befizetésekre haladékot adott a fővárosnak október közepéig, de hangsúlyozza azt is: a törvényi kötelezettségeket minden önkormányzatnak teljesítenie kell.
Kiss Ambrus szerint a főváros tárgyalna a Tisza-kormánnyal, ennek érdekében már összeállítottak egy javaslatcsomagot is, amely a városvezetés szerint az idei évre egyszerre felel meg három feltételnek:
- nem érinti a 2026-os központi költségvetést, nem jelent további hiányt;
- lezárja az államnak sok milliárdos kiadást jelentő szola-pereket;
- biztosítja a főváros működőképességét.
2027 januárjától mindenképpen szükség lesz egy hosszú távon is működőképességet biztosító finanszírozási modellre, a terveket azonban egyelőre nem mutathatták be a kormánynak, mert – mint Kiss Ambrus fogalmazott – a kabinet időt kért, a központi költségvetés rendbetételére hivatkozva halasztotta a tárgyalásokat. A főigazgató szerint addig Budapest kihúzhatják a kibővített hitelkeretből: a városvezetés elfogadta az ütemezést, miszerint a kormány majd csak ősszel foglalkozik a főváros ügyével.
