Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elsöprő többségben vannak a Fidesszel szemben kritikus szavazók, és ráadásul az idén kiemelkedő arányban járultak az urnákhoz a külföldi kirendeltségeken. A Europion annak járt utána, hogy tömeges hazavándorlási hullám kezdődhet-e a politikai változások eredményeképpen. A 2026. május 29-én készült felmérésben 1800 fő vett részt, olyan honfitársaink, akiknek külföldön élő ismerőseik voltak.
Annyi mindenképpen leszögezhető, hogy a további kivándorlási tervek mintha alábbhagytak volna a választások óta a magyar társadalomban:
- a válaszadóknak csak 13 százaléka jelezte, hogy többet gondolkozott volna ezen, mint korábban,
- míg háromszor ennyien, 39 százalék jelezte, hogy kevesebbet gondolkozott ilyen terveken.
A 30-39 éves korosztály az, ahol relatív értelemben a leginkább foglalkoztatja ez a gondolat a magyarokat, de itt is csak 18 százalékot ér el a kérdéssel a korábbiaknál többet foglalkozók aránya.
Iskolázottsági bontásban pedig az alacsonyan iskolázottak (érettségivel nem rendelkezők) azok, akik körében relatív magas a kérdéssel foglalkozók aránya, 17 százalék, amelyben kétségtelenül szerepet játszik a kérdés pártpolitikai megítélése is. Az alacsonyan iskolázottak körében (relatív értelemben) magasan reprezentált Fidesz-szavazók körében ugyanis valamivel többen gondolkoztak a korábbiaknál többet a kivándorláson, 23 százalék a választások óta, mint kevesebbet, 19 százalék.
A magyarok döntő többségének, 86 százalékának él legalább egy rokona, barátja vagy ismerőse külföldön, ezen belül is 29 százaléknak legalább 5 ilyen ismerőse él és 14 százaléknak legalább 10.
A külföldi ismerősök száma is szoros összefüggésben áll a társadalmi státusszal
- míg az érettségivel nem rendelkezők csak 51 százalékának van legalább 3 külföldön élő ismerőse,
- a diplomások körében 69 százalék ez az arányszám.
Továbbá talán az sem véletlen, hogy az előző kormányzat EU-ellenes szólamai a saját szavazótáborban rezonáltak csak igazán, ugyanis
- az áprilisban Fideszre szavazók több, mint felének, 54 százalékának 3-nál kevesebb ismerőse él külföldön,
- addig a Tisza-szavazók táborában csak 36 százalék ez az arány.
A kivándorlás és a politikai attitűdök közötti kapcsolat súlyát valamelyest árnyalja az a tény, hogy – az otthon maradtak véleménye szerint - a külföldön élő ismerősök kivándorlási döntése mögött
- kevésbé politikai okok – 7 százalék,
- mint elsősorban gazdasági, megélhetési kérdésekkel kapcsolatos indítékok – 62 százalék,
- és kisebb részt személyes mozgatórugók 15 százalék álltak.
Ebben a kérdésben a politikai táborok közötti különbségek sem olyan élesek, bár a Fidesz-szavazók hajlamosabbak személyes okokra (23 százalék) szűkíteni a kérdést, mint a Tisza-szavazók (10 százalék).
A válaszadók harmada jelezte, hogy a választások óta beszélgetett külföldön élő ismerősökkel a politikáról, ezen belül is 7 százalék nyilatkozott úgy, hogy több ilyen beszélgetés is előfordult.
Érdekesség, hogy a legfiatalabb (16-29) és a legidősebb (60+) korosztályokban számoltak be legnagyobb arányban ilyen beszélgetésekről (38-39 százalék), de ezekhez képest feltűnőbb az iskolázottsági szakadék:
- míg a diplomások 46 százalékának,
- addig az érettségivel nem rendelkezőknek csak 29 százaléknak volt része ilyen beszélgetésben.
Ahogy a politikai aktivitás egyéb formái esetében is, ebben a kérdésben is a Tisza-szavazók tűntek a legaktívabbnak (nem utolsósorban azért, mert eleve több külföldön élő ismerőssel rendelkeznek): 44 százalék számolt be ilyen beszélgetésről a Fidesz-szavazók 27 százalékával és a választásoktól távol maradók 22 százalékával szemben.
Ehhez képest kisebb arányban jelezték, hogy a hazaköltözés kérdése szóba került volna a külföldi ismerősökkel:
- a válaszadók 18 százaléka válaszolt úgy, hogy szóba került már ez
- és további 3 százalék, hogy többször vagy több ismerőssel is szóba került.
Megint csak a Tisza szavazók azok, akik az átlagnál jelentősen „aktívabbak” voltak a kérdésben, de ebben a szegmensben sem éri el az az arány az egyharmadot (31 százalék). Hasonló arányszámokat kapunk akkor is, ha konkrét és aktív hazaköltözési tervekről kérdezzük a válaszadókat.
- 26 százalék jelezte, hogy tud olyan külföldi ismerőséről, aki aktívan tervezi a hazaköltözést
- és 4 százalék több ilyen ismerősről is tud.
- A Tisza-szavazók körében összesen 34 százalék,
- a Fidesz-szavazók körében összesen 25 százalék azok köre, akik tudnak legalább 1 ilyen ismerősről, tehát ebben a tekintetben nincsenek igazán nagy különbségek a táborok között.
Inkább optimistának mondható a magyarok véleménye annak tekintetében, hogy a hazaköltözők mire számíthatnak itthon a hazaköltözést követően.
Kevesebb, mint a válaszadók negyede (23 százalék) gondolja úgy, hogy nem fognak tudni a hazaköltözők visszailleszkedni és meg fogják bánni ezt a döntést.
- 36 százalék szerint nehéz – de végső soron sikeres – lesz a visszailleszkedés,
- 42 százalék szerint pedig minden különösebb gond nélkül visszailleszkedik a többség.
A választások kimenetele fényében nem meglepő, hogy a Fideszre szavazók valamivel pesszimistábbak ezen a téren, az ő körükben
- 31 százalék szerint fogják megbánni a hazaköltözők a döntést,
- de a relatív többség, 37 százalék ebben a körben is problémamentes visszailleszkedésre számít.