Az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint 2025-ben Magyarországon 43,8 ezer nyelvtanuló tett sikeres nyelvvizsgát. Valamivel több mint 37,4 ezren angol nyelvből, majdnem 4,9 ezren német nyelvből, spanyol nyelvből pedig 321-en vizsgáztak sikerrel. Mindössze 230-an kaptak nyelvvizsga bizonyítványt a francia nyelvtudás miatt, 223-an pedig olasz nyelvből mentek át a vizsgán.
Az országgyűlési választásokon nyertes Tisza Párt a programjában azt ígéri, hogy korszerűsítik a tanterveket és a módszertanokat, erősítik az oktatás esélyteremtő szerepét. Többek között kiemelik, az idegennyelv-oktatás és a digitális kompetenciák fejlesztése is prioritás lesz.
A hazai nyelvvizsgázók száma a pandémia óta folyamatosan csökken. Míg 2019-ben 124 ezren mentek el valamilyen nyelvből vizsgázni, 2020 és 2023 között már csak 83-86 ezer között alakult a nyelvvizsgázók száma. 2019-ben 82,3 ezren tettek sikeresen nyelvvizsgát. 2022-ben már csak 60,6 ezren. 2016-ban pedig tavalyi adatokhoz képest majdnem kétszer ennyien kaptak bizonyítványt, akkor több mint 84 ezren vizsgáztak sikerrel, tavaly pedig alig 44 ezren.
Érezhető egy kis javulás
Amíg 2007-ben Magyarországon a 25–64 évesek között csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet, 2022-ben már majdnem minden második magyar állította ezt. De a magyarok nyelvtudása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fenntartható Fejlődés Indikátorának adatai szerint még mindig elmarad az Európai Unió átlagától, ahol a lakosság 75 százaléka beszél egy idegen nyelvet.
A magyar nők és férfiak nyelvismerete között 2022-ben nem volt lényeges különbség. Az egyes korcsoportok között viszont jelentősek az eltérések.
Míg a 25–34 éves korosztály 63 százaléka ismert több mint egy idegen nyelvet, addig az 55–64 éveseknél ez az arány mindössze 32 százalék volt. A fiatalabb korosztályok körében a több idegen nyelvet ismerők aránya is magasabb
– közölte a KSH.
Az idegennyelv-ismeret mértéke iskolai végzettség szerint is jelentősen eltér. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 15 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet, a középfokú végzettségűeknél ez az arány már 39 százalék volt. A diplomások körében a legmagasabb – 78 százalék – az idegen nyelvet ismerők aránya. A magyarok 38 százaléka pedig kettő vagy annál több idegen nyelven is képes kommunikálni.
Sereghajtók vagyunk az EU-ban
Az európai oktatási rendszerek egyik visszatérő célkitűzése, hogy a diákok legalább két idegen nyelvet sajátítsanak el, ám a legfrissebb uniós felmérések szerint ez a törekvés csak részben valósul meg. Az Európai Bizottság és az Eurostat adatai szerint: miközben a nyelvtanulás általános, a nyelvoktatás hatékonysága erősen szóródik az egyes tagállamok között.
Az általános iskolákban különösen kevés azok aránya akik több idegen nyelvet tanulnak: az Európai Unióban (EU) átlagosan mindössze a tanulók 6–6,5 százaléka tanul két vagy több idegen nyelvet.
Ez az arány az alsó középszintű oktatásban ugyan jelentősen emelkedik, és már eléri a 60 százalékot, de az uniós cél – az úgynevezett „anyanyelv plusz kettő idegen nyelv” – még így is távolinak tűnik. A középiskolákban a diákok többsége már legalább két nyelvvel találkozik, azonban ezek közül az egyik szinte minden esetben az angol.
Az angol nyelv dominanciája mára megkérdőjelezhetetlen: az európai középiskolások mintegy 96 százaléka tanulja. Ez ugyan növeli az alapvető kommunikációs képességeket, de egyben beszűkíti a valódi többnyelvűséget, hiszen más idegen nyelvek – például a német vagy a francia – súlya sok országban stagnál vagy csökken.
A számok mögött motivációs problémák is kirajzolódnak. Az Európai Bizottság 2024-es felmérése szerint a válaszadók több mint fele csupán közepesnek értékelte a diákok nyelvtanulási érdeklődését, míg közel ötödük alacsonynak vagy nagyon alacsonynak tartotta. Ez arra utal, hogy a nyelvtanulás sok helyen inkább kötelező iskolai feladat, mint valódi készségfejlesztési eszköz.
Magyarország ebben az összevetésben az uniós átlagnál gyengébben teljesít, különösen a több idegen nyelv tanulása terén. Az adatok szerint általános iskolákban és a középfokú oktatásban a magyar diákok mindössze 6–7 százaléka tanul két vagy több idegen nyelvet, ami az egyik legalacsonyabb arány az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy a többség számára a nyelvtanulás gyakorlatilag egyetlen nyelvre, jellemzően angolra korlátozódik.
A nyelvtanulásban a sereghajtók között van Írország mindössze 6,1 százalékos aránnyal, és Ausztriában is, ahol a diákok mindössze 7,7 százaléka tanul a közoktatásban több idegen nyelvet.
Bár az angol nyelv ismerete alapvető, a többnyelvűség hiánya szűkíti a munkaerőpiaci lehetőségeket, különösen olyan gazdaságokban, ahol a német vagy más európai nyelvek ismerete is kulcsfontosságú. A különbségek ráadásul már az iskolában kialakulnak: míg egyes országokban szinte minden diák több nyelvet tanul, addig mások – köztük Magyarország – lényegében egynyelvű idegennyelv-oktatási modellben működnek.
Az uniós adatok összességében azt mutatják, hogy a nyelvtanulás mennyisége nem feltétlenül jelent minőséget. A valódi kihívás nem az, hogy a diákok találkoznak-e idegen nyelvekkel, hanem az, hogy mennyire képesek azokat használható tudássá alakítani. Ebben pedig továbbra is jelentős a lemaradás – nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében is.