A Republikon Intézet az országgyűlési választások után most publikálta első elemzését arról, a településszerkezet alapján a szavazók milyen arányban voksoltak a Fideszre és a Tisza Pártra.
Ahogy azt a közvélemény-kutató leszögezte, a választói preferenciák nem egyenletesen oszlanak meg a társadalomban, hanem különböző törésvonalak mentén szerveződnek. Ide sorolható a területi megosztottság is. Mint megállapították, a legnagyobb választói tömeg azon településeken koncentrálódik, ahol a választásra jogosultak száma 1000 és 5000 között van. Rajtuk kívül az 5–20 ezer fős települések csoportja és a 20 és 50 ezer fő közötti kategória képviseli az ország többségét.
A két nagy párt településméretek szerint az alábbi módon teljesített:
- Az elemzés szerint ott, ahol ötszáznál kevesebb választásra jogosult él, a Fidesz markáns fölénye figyelhető meg, itt több mint 48 százalékot értek el, míg a Tisza Párt csak 40,68 százalékot.
- A következő kategóriában, 500 és 1000 fő között már kiegyenlítettebb volt a küzdelem, de még ebben az esetben is minimális Fidesz-fölény alakult, 45,86–44 arányban.
- A fordulópont azonban az 1000 és 5000 fő közti lakosú településeknél jelentkezett, ahol már több mint 3 százalékpontot vert a Tisza a Fideszre.
- A nagyobb településeken már egyértelmű előnyre tett szert Magyar Péter pártja, az 5–20 ezer közötti választásra jogosulttal bíró településeken már több mint 17 százalékponttal haladta meg a Tisza Párt a Fideszt.
- Az ezt meghaladó kategóriában még tovább hízott a különbség, ott 58,28 százalék szavazott a Tiszára, 32,79 százalék a Fideszre.
- A nagyvárosokban pedig már masszívan lemaradt a volt kormánypárt, 31 százalékponttal kapott több szavazatot a Tisza, azaz kétszeres aránykülönbséget hozott tető alá.
A 2026-os választás megmutatta, strukturális jellegű politikai megosztottság van az országban, állapította meg elemzésében az intézet, leszögezve, „a Fidesz elsősorban a kisebb településekre építi támogatottságát, míg a Tisza Párt a városiasabb környezetben erős”.
