A költséghatékonyság fókuszba kerülése, valamint az adatbázisok összekapcsolására irányuló törekvések nyomán az egészségügyben is egyre inkább előtérbe kerülnek a távoli elérésű, felhőalapú informatikai szolgáltatások. A gazdasági előnyök mellett azonban az egészségügyi adatok \"távoli\" kezelése sok kockázatot is rejt a hozzáférhetőség sérülékenysége miatt, ami éppen az egészségügyi adatbázisok speciális jellegéből adódik − hívja fel a figyelmet Dékány Csilla, a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadóval együttműködő Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda adatvédelmi szakértője. Kifejtette, hogy a felhőszolgáltatóval kötendő szerződésben egyebek mellett szabályozni kell a hozzáférési jogosultságot, jelszóvédelmet, felelősségi köröket, garanciákat. A betegadatok, kórházi nyilvántartások, gyógyszergyári kutatási eredmények rendszerint éjjel-nappali hozzáférhetőséget követelnek, ezért például a felhőszolgáltatóval kötendő szerződésben pontosan szabályozni kell, hogy a szolgáltató mikor és mennyi ideig szüneteltetheti a szolgáltatást, hogy egy leállásnál az adatkezelő időben felkészülhessen a pótlásra. Az adatkezelő kötelessége utánanézni, hogy pontosan hol, melyik országban található a felhőszolgáltató szervere, az eltérő adatvédelmi jogokból eredő adatvesztés elkerülése érdekében − hangsúlyozza a szakértő.
