Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kereskedők régi igényét teljesíti és pozitív hatású a \"plázastop\"-szabályozás − mondta a kereskedelmi fejlesztéseket korlátozó jogszabályt górcső alá vevő szakmai programon a BKIK Kereskedelmi Tagozatának elnöke. Szathmáryné Jähl Angéla hozzátette, mindazonáltal vannak indokolt beruházások, ezek meg is kapták a felmentést a korlátozások alól. A plázastoppal inkább azokat a beruházásokat állították meg, amelyek meglévő kereskedelmi hálózatra települtek volna. Véleménye szerint már jóval előbb szükség lett volna erre a szabályozásra, és akkor nem épülnek olyan központok, amelyek mind a mai napig rányomják a bélyegüket a környezetre. Az energiatakarékos, környezetbarát kereskedelmi egységek kialakítása azonban mind a mai napig fontos − tette hozzá, s mint elmondta, már kormányzati előkészítési szakaszban van egy olyan pályázati lehetőség, amivel a kereskedelmi létesítmények energiatakarékossá tételét segítenék. A bevásárlóközpontokban lévő üzletek jelentőségével kapcsolatban kifejtette, adataik szerint ezek száma 2011-ben 4195 volt, ugyanakkor 2002−2012 között több mint 40 ezer kiskereskedelmi egység bezárt, vagyis a munkaerő csak átcsoportosult, s nem teremtődtek új munkahelyek a plázákban.
Összemosták a diszkontokat a bevásárlóközpontokkal
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke, az ECE ügyvezetője, amellett hogy a törvény gondolatiságával egyetért, úgy vélte, a fejlesztéseket nem adminisztratív eszközökkel kellene megfogni. Kissé igazságtalannak tartja ugyanis, hogy ez a fajta szabályozás összemossa az iszonyúan gyorsan szaporodó élelmiszerdiszkontokat a bevásárlóközpontokkal. Gyalay-Korpos Gyula szerint a piac elég jól szabályozza magát, s ma különösen alapos elemzéssel kell alátámasztani egy fejlesztés megalapozottságát a finanszírozóknak. Egy nagyobb projektre magyar banktól mellesleg nem is lehet pénzt kapni − tette hozzá. Gyalay-Korpos szerint igenis van Budapesten még olyan rész, ahol egy jól megtervezett zsűrizett beruházás megvalósulhatna. Mint fogalmazott, piaci alapú szabályozást látna szívesen.
A következő évek fő témája a felújítás
Finta Sándor budapesti főépítész erre reagálva kifejtette, elég differenciáltan kell kezelni a kérdést, mert a potenciális bevásárlóközpont-helyszínek egyúttal alközpontként is funkcionálnak. Mint elmondta, a jövőben a tervek nem kerülnek feltétlenül építészeti zsűri elé, ugyanakkor az \"érzékeny\" helyszínek miatt sok más funkciónak is meg kell feleljenek a jövő plázái. Ehhez azonban szükség lenne az elmúlt 20 év tapasztalatait elemezni társadalmi és szociológiai értelemben is.
Fodor Attila, a CBA marketingigazgatója arra hívta fel a a figyelmet, hogy a csökkenő kereslet nyomán a már meglévő plázák sem hozzák az elvárt eredményt, vagyis jelentős a túlkínálat Magyarországon. A bevásárlóközpontokban és a korábban virágzó kereskedelmi útvonalakon is sok az üres üzlet, ezért a plázastop semmiképpen nem jelent gátat. Fodor szerint inkább ezeket a helyiségeket kellene gazdaságosan működtetni, s példaként a Rákóczi utat említette. Kiemelte, nincsenek a verseny ellen, de egy multinak sem jó, ha nem tudja, hogy az új központja mellé mi épülhet néhány múlva, ami borítja a gazdaságossági számításait. A bevásárlóközpontok-beli foglalkoztatással kapcsolatban megjegyezte, az adataik szerint a kisebb alapterületű üzletekben nagyobb az egy négyzetméterre jutó dolgozói létszám.
Gyalay-Korpos Gyula szerint a következő évek fő témája lesz a régi központok felújítása, ami nagyon kényes téma egy üzemelő bevásárlóközpontnál, amikor a munkák csak éjjel folyhatnak. Az ECE a német módszer szerint egyébként 10 évente felújít, van olyan fejlesztő, aki viszont nem törődik ezzel, ám szerinte ezt is szabályozza a piac. A kereskedelmi fejlesztések tervezésében is van egy evolúció − mondta −, ezért egy mai pláza már egészen más igényeknek kell hogy megfeleljen. A bevásárlóközpontok mellett érvelve megjegyezte, ott kizárt a feketén foglalkoztatás, és az adózás sokkal átláthatóbb, mint a kis boltokban.
Szatmáryné Jähl Angéla szerint ha ma valaki akár fél órát késik a dolgozója bejelentésével, egymilliós büntetéssel számolhat, így senki nem kockáztatja meg az illegális foglalkoztatást a kis boltokban sem. Balatoniné Kiss Judit pedig a hipermarketek és a bevásárlóközpontok beszállítói hátterét jelentő foglalkoztatásra hívta fel a figyelmet.
Egy kérdés, amire csak a kereskedők válaszolhatnak
Az építészeti minőséggel, innovatív megoldásokkal, környezettudatossággal kapcsolatban Finta Sándor megjegyezte, most különösen nehéz a nyilván költségnövelő elemeket elvárni a fejlesztőktől, noha épp most kellene fenntartható épületeket építeni. A város szélén megjelenő dobozokról eldöntheti a piac később is, hogy szükség van-e rájuk, de a város központjában ez nem fordulhat elő, és meg kellene követelni a zöld minősítéseket. A városközponti funkciókhoz szükséges szolgáltatások plázákba telepítéséhez pedig szintén áldozatot kell hozniuk a fejlesztőknek, hiszen ezeket a területeket nem lehet annyiért bérbe adni, mint egy ruházati üzletet.
Fodor Attila az átalakuló fogyasztói szokásokra utalva kiemelte, egyértelmű, hogy koncentráltabban szeretnénk minél több szolgáltatást igénybe venni, ám erre már most is megvannak a lehetőségek, hiszen éppen elég az elérhető helyiség a piacon. Finta Sándor szerint a belvárosi kereskedelem élénkítéséhez a vevők is hiányoznak, most ugyanis a történelmi városmag nem vonzó lakóhely, a lakosság összetételéhez képest viszont az üzletek túlértékeltek. Gyalay-Korpos szerint a kereskedőknek kéne megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon miért fizetnek inkább kétszer annyit egy plázában, mintsem hogy megtartsák Rákóczi úti vagy Kossuth Lajos utcai boltjukat.
A készülő szabályozásban a szakértők az objektív és igazságos feltételrendszert, a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget említették elsősorban, mindemellett a főutak menti üzletek életre keltése is megjelent a célok között. Elhangzott, hogy a meglévő üzletek gazdaságos működtetésében a nagy és kis boltoknak együtt kellene működniük egy pezsgő kereskedelmű Budapest érdekében.
