Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Haldoklik az építőanyag-kereskedelem, egyszerűen katasztrofális a helyzet − jellemezte az építőanyag-piacot a Napi Gazdaság kérdésére Antoni Péter, a Magyar Építőanyag-kereskedők Országos Egyesületének (ÉKE) elnöke. A korábban 8-10 alkalmazottal dolgozó kereskedések mára jó, ha 3-4 főt foglalkoztatnak, a családi vállalkozásokban már csak családtagok dolgoznak, a készleteket minimálisra csökkentették, a készletezés már a gyártókra hárul, az árak pedig soha nem látott mélységekbe süllyedtek − tette hozzá. A felújítások tartják \"lélegeztetőn\" a kereskedőket, de a fizetési morál további romlása miatt itt is elakad néha a levegő. Van olyan vállalkozó, aki előre jelzi: csak hat hónapos fizetéssel törleszt − hangsúlyozza Antoni, aki idén sem számít javulásra. Persze érdemi elmozdulást még 2013-ra sem prognosztizál. Elmondta, a barkácsáruházak még az építőanyag-kereskedőknél is rosszabbul járnak a visszaeséssel, termékpalettájuk 35-40 százaléka építőanyag, a számlázásnál azonban nincs lehetőségük trükközésre.
Napi Gazdaság, Marton Szilvia
Antoni szerint a piacot elárasztják a silány minőségű importtermékek − az üveggyapot termékcsoportban például a 80 százalékot is kiteszi a külföldről behozott áru aránya −, amelyek gyakran a magyar szabványban előírt teljesítmény kétharmadát sem produkálják. Ezt azonban manapság senki sem ellenőrzi − mutat rá az ÉKE elnöke. Antoni nagy bajnak tartja, hogy nincs olyan szervezet, amely egy ÉME- vagy CE-tanúsítvánnyal rendelkező terméknél magát az árut is megvizsgálná, azaz senki nem ellenőrzi, hogy az adott cikk valóban \"hozza\" a paramétereket − pedig lobbiztak ezért a szakmán belül. A tényleges jellemzőket még a fogyasztóvédelem sem kontrollálja, csupán a tanúsítványok meglétét veszik számba.
A beruházások, lakásépítések leállása miatt az építőanyag-ipar egyetlen lehetősége az export, egyszerűen mozdulni kell a vállalkozásoknak, és meglátni, hogy van élet a határon túl is − állítja Széman György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) elnöke. Ezer kilométeres sugarú körben kell gondolkodni a piaci szereplőknek, akik között már most is van olyan, amelyik a termelése 75 százalékát a határon túl értékesíti. Kiút lehet az innováció is − fejtegeti Széman, nem véletlen, hogy a 15 éves múltra visszatekintő Magyar Termék Nagydíj-pályázaton soha ennyi induló nem volt még − teszi hozzá. Az építőanyag-iparban óriási az innovációs potenciál, a több száz milliós cégektől a mikrovállalkozásokig megjelennek az izgalmas kezdeményezések, csak tőkésíteni kellene a cégeket − állítja a MÉASZ elnöke. Úgy véli, ezen a téren érdemes lenne a lengyel példát követni. Ott az exportösztönzés és az innováció eredményeként a lengyel ablakgyártók mára a német ablakpiac 15 százalékos részesedését tudják magukénak, míg a mi jelenlétünk számokban gyakorlatilag kifejezhetetlen. Szaktudással mindenkinek van esélye külföldön, márpedig ez a tudás megvan az építőanyag-iparban, amelyik mára az egyik legnagyobb hozzáadott értéket termelő iparággá vált − fogalmaz a szakember.
