Egyelőre senki sem akar új lakást építeni

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szabályozás, az 1997-es építési törvény rendbetétele, a fedezetkezelő azonnali megszüntetése, a szerződéskötési fegyelem visszaállítása és kormányzati stratégia kellene a pénz mellé ahhoz, hogy a lakásépítések újrainduljanak − kommentálta a Napi Gazdaságnak a soha nem látott mélységbe zuhanó új lakásépítésről tanúskodó statisztikai adatokat Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke. A vállalkozók támogatása nélkül, ilyen gazdasági és jogi környezetben nem lesz vállalkozói lakásépítés, pedig 10 ezer társasházi lakás felépítése a háttériparral együtt 40 ezer munkahelyet és 70-80 milliárd forint költségvetési bevételt jelentene.

Nem tudjuk fékezni a lakásállományban megtestesülő nemzeti vagyon értékvesztését, s ha a második félévben folytatódik a trend, akkor mind az építési engedélyek, mind a kész lakások száma tízezer körül lesz, ami példa nélküli a magyar lakásstatisztikában és a negyede a szükségesnek − véli Varga Dénes kutató, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda vezetője. A cég előrejelzése 1994 óta most a legpesszimistább, s úgy látja, hogy sem a kormánypártoknak, sem az ellenzéknek nincs olyan gazdaság- és lakáspolitikai elképzelése, amely alkalmas volna a jelenlegi negatív tendenciák megfordítására. Valószínű, hogy 2015-ig az építési volumen nem haladja meg az évi 20 ezer lakást, ennyit a stagnáló gazdaság és a nulla hatékonyságú lakáspolitika mellett is eltart a kereslet, ha közben valamennyi lakáscélú megtakarítás felhalmozódik. Varga szerint jelenleg a lakáspolitikát az építőanyag-gyártók koncepcióját átvevő Új Széchenyi terv − amelynek középpontjában a tömeges bérlakásépítés pazarló programjának erőltetése áll − jelenti, csakhogy az a mostani helyzetben szerencsére megvalósíthatatlan, így olyan jelentéktelen súlyú rögtönzések futnak, mint az ócsai projekt. Szimbolikusnak tartja az otthonteremtési támogatás visszaállítását, amelynél egy rendkívül szakszerűnek tűnő, részletes, bonyolult, de teljesen értelmetlen szabályozás született.

A támogatásokat hol a legrászorultabbaknak akarják adni − összekeverve a lakáspolitikát a szociálpolitikával −, hol annak a rétegnek akarnak ajándékot adni, amelyet az egykulcsos adó már amúgy is megjutalmazott − állapította meg Varga. Közben pedig nem veszik észre a számtalan elhanyagolt, lepusztult lakást, családi házat, amelyek rendbetételének támogatásával az építőanyag-ipar komoly megrendelésekhez juthatna, javulhatna a foglalkoztatottság, a büdzsé a támogatások jelentős hányadát visszakapná többlet-adóbevétel formájában.

Az első félévi adatok nagyjából megerősítik a GKI éves prognózisát, amely 11 ezer új lakással számol − tudtuk meg Petz Raymund ügyvezetőtől. A féléves 4500 új lakás olyan kis volumen, amelynél a régiós trendek már lényegtelenek, hiszen egy 15-20 lakásos társasház is jelentősen befolyásolja az eredményt. Az építési engedélyek számának csökkenése jövőre sem kecsegtet javulással, 2013 egészében 10-12 ezer új lakást vár a GKI. A gyors változáshoz az általános bizonytalanság és a gyenge hitelezés mellett a növekedés infrastuktúrája sincs meg. Hiányzik egy határozott kormányzati koncepció, amelynek elkészítése, szorító mennyiségi igények nélkül, mintegy 8 ezer milliárd forintos lakáshitel-állománnyal, illetve egymillóhoz közeli hitelcsapdában vergődővel a háttérben valószínűleg túl nagy kihívás, úgy, hogy közben rövid távon, legalábbis a lakáspiacon nem jár látható negatív következményekkel a stratégia hiánya − fogalmazott Petz. A szakember szerint miközben ötszázezer lakás áll üresen és minimális a piaci kereslet, nem reális cél a teljes állomány egy százalékának − évi 40 ezer lakás − megépítését erőltetni. Azonban a Habitat for Humanity által szorgalmazott, a meglévő állomány jobb kihasználására, hatékonyabb felújítására is fokuszáló, ebből szociális bérlakásokat teremtő nonprofit szociális lakásügynökség állami támogatása célszerű lehet, bár a meglévő állomány hatékonyabb felhasználása az építés ellen hathat.

A lakásépítés jelenleg még a kilencvenes évek támogatási rendszer, illetve vállalkozók nélküli időszakának eredményeitől is jócskán elmarad, mert noha egyes elméletek abból az időszakból kiindulva évi 20 ezer körüli lakásnál húznák meg a minden támogatás nélkül felépülő, autonóm keresletet kielégítő volumen határát, most úgy néz ki, évi tízezerre kell berendezkedni. Petz szerint ez eltérő okokra vezethető vissza: a kilencvenes években a piacgazdaságba való átmenet, a tömeges lakásprivatizáció élénkítette a piacot, és kevdezőtlen hitelezési környezetben is fokozta a vásárlási kedvet. Most viszont egy olyan támogatási időszak után vagyunk, amikor aki akarta, akár önerő nélkül és előre is kielégíthette az igényeit, ezért az autonóm kereslet jóval kisebb lehet, mint a kilencvenes években − véli a szakértő.