Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A dugódíjjal érintett zóna várhatóan a teljes budapesti lakásállomány közel negyedét foglalja magában, ami az érintett városrészekben az átlagosnál drágább lakások árának emelkedését hozhatja a lakáspiac általános stabilizálódását követően − derül ki a BDO elemzéséből. Az ingatlanpiac jelenlegi egyensúlya leginkább a fizetős és nem fizetős zóna határán változhat. Ha a kieső gépkocsiforgalom teljes mértékben tömegközlekedésre helyeződne át, az a zónán belül növelné az ingatlanok értékét a csökkenő szmog- és zajterhelés, a javuló parkolási helyzet és a gyalogosövezetek miatt, ugyanakkor a tömegközlekedés zsúfolttá válása, az építési költségek emelkedése és az övezetből való kijutás megnehezülése éppen ez ellen hat. Ezen tényezők összességének hatása nehezen kiszámítható, de bizonyosan új egyensúlyi helyzetet alakul majd ki az övezeten belüli városrészek és a kívül maradtak között. Az elérhető előnyök dominanciája inkább a magasabb értékű, illetve magasabb presztízsű lakásoknál valószínűsíthető, ugyanakkor a nagy tömeget (a teljes állomány több mint kétharmadát) képviselő közép- és alsó kategóriás lakások esetében előfordulhat, hogy a hátrányok érvényesülnek erőteljesebben − hangsúlyozzák az elemzők. A BDO arra számít, hogy a behajtási övezetben található lakások összértéke az ingatlanpiaci stabilizációt követően hamarabb és nagyobb mértékben indul növekedésnek, mint az övezeten kívüli ingatlanok értéke. Az övezeten kívüli lakásállományt hátrányosan érintheti a növekvő szmog, zaj és a nehezedő parkolás. E lakóövezetek között számos nagy lakósűrűségű társasházas területet találhatunk, mint például a Kelenföldi lakótelepet, a Fehérvári úti/Lágymányosi lakótelepet, a Petneházy utca környéki lakóövezeteket vagy a Vörösvári út környéki lakótelepeket: ezek várhatóan kisebb-nagyobb mértékben leértékelődnek.
