Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A múlt héten megjelent, az Emmi által jegyzett újabb salátatörvény-tervezet az átalakulás kiskátéja lehet, bár számos kérdésre továbbra sem ad választ. Például arra sem, hogy milyen progresszivitási szinthez milyen ellátás jár − bár ez az információ a háziorvos által végzendő betegirányítás alapeleme −, illetve mi lesz a július 1-jén, az új rendszer indulásakor azokkal a betegekkel, akik balszerencséjükre megszűnő osztályokon próbálnak gyógyulni.
A tervezetből kiderül, hogy a megszűnő egységektől elveszik a finanszírozást, annak egy részét központi tartalékba helyezik, és csak a maradékot kapják meg a feladatok átvállalásával megbízott ellátók. Korábbi információk szerint az átalakítás nem érintette volna a megmaradó egységek finanszírozását, vagyis a tvk-t (teljesítményvolumen-korlátot), most viszont kiderült, hogy a megváltozó feladatokat az időközben szintén kötelezővé váló szakmai minimumrendelet szorításában és fajlagosan kevesebb pénzből kellene megoldani. Nem véletlen tehát, hogy megindultak olyan pletykák, miszerint a döntéshozó máris a napokban megjelentetett, de láthatóan betarthatatlan minimumrendelet visszavonására készül. A tervezet melléklete szerint a 28 milliárdos orvosi béremeléshez a fekvőbeteg-kasszát 26, a járóbeteg-büdzsét pedig 3 milliárddal kurtítják meg. Emiatt viszont az utolsó negyedévre várhatóan kifogyhat a kórházi ellátásból a pénz. Azaz vagy ismét a szállítók finanszírozzák a gyógyítást, vagy a rendszer zuhan legalább két szintet és hónapokig működik csökkentett üzemmódban − fogalmaztak forrásaink. A pénzhiány jelei már tetten érhetők az OEP és a kórházak közötti elszámolási anomáliákban, a nagy értékű onkológiai kezelések számláinak mintegy 50 százalékát ugyanis formai hibákra való hivatkozással az egészségbiztosító megtagadja.
Miközben a szívinfarktus és az agyi érelzáródás sürgősségi ellátását kivették a tvk-alapú finanszírozásból, a daganatos betegségek kivizsgálása és kezelése továbbra is a tvk-korlátozások alá esnek. Ugyanakkor az onkológiai ellátás július 1-jétől tervezett átalakításáról Kásler Miklós, az OOI főigazgatója a Kossuth rádióban elmondta, hogy Európa legjobban szervezett onkológiai ellátórendszere lehet a mienk, ha a két-három hét múlva négy térségi onkológiai centrum fejlesztésére kiírandó pályázatok mintegy 10 milliárd forint értékben tervezett fejlesztései megvalósulnak.
A derűlátás ellen szól azonban az országos eszközhiány, és az új struktúra is, amelyből nemcsak az onkológiai gondozóhálózat hanem a lakóhely közeli klinikai onkológiai ellátás lehetősége is eltűnik - hívja fel a figyelmet Poller Imre egészségügyi szakértő. Szerinte a rákbetegség olyan krónikus állapot, amely folyamatos gondozást igényel és az aktív-agresszív fázist ellátó centrumok mellett az ellátó rendszerben meg kellene jelennie a lakóhelyhez közeli ellátásnak is. Ugyanakkor ma még nem ismert az aktív onkológiai ellátás progresszivitási szintjeinek definiálása sem, azaz nem tudni, mi az, amit csak a legmagasabb besorolású, öt intézményben lehet majd elvégezni, melyek nyolc térség ellátásáért felelősek majd.
A rendszer július 1-jétől indul, továbbra is a háziorvosukat kell felkeresniük, s a beutalási rend Budapesten sem maradt változatlan. A betegek nemcsak máshol, hanem kevesebb helyen is juthatnak majd egy-egy bonyolultabb ellátáshoz, ennek oka pedig nem a végrehajtott ágyszámcsökkentés, hanem az egyelőre pontosan nem definiált ellátási szintek alapján újra meghatározott kórházi ellátási területek.
