Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkahelyi stressz, amely a legújabb felmérések szerint az európai vezetők 79 százalékát érinti, később burnout szindrómához is vezethet. A stresszbetegségek következtében kiesett munkanapok miatt egyre sürgetőbb, hogy a munkáltató és a munkatársak is foglalkozzanak ezzel a problémával.
A fel nem ismert burnout szindróma, vagyis a kiégés tünetei a stádiumtól függően is széles skálán változnak. A legtöbbször alvászavarral, különböző fájdalmakkal, az állandó kimerültségre, a legyengült immunrendszer miatt a gyakori megfázásokra való panaszkodással keresik fel az érintettek a háziorvost, aki csak részletes kikérdezéssel, a tünetek feltérképezésével derítheti ki, mi áll a panaszok hátterében − mondta a Napi Gazdaságnak Fülöp Emőke, a Budai Egészségközpont klinikai szakpszichológusa. A mentális állapotra pedig az érdeklődés elvesztése, a gyakori hibázás a jellemző − teszi hozzá. Ha azonban ezek az állapotok, például egy nagyobb igénybevételt jelentő projekt miatti kifáradásra vezethetők vissza, kipihenhetőek, s a páciens utána vidáman folytatja a munkát, míg a burnout szindrómánál ott marad vezető tünetként, kifejezetten a munkát érintően a reménytelenség, a változtathatatlanság érzése. Mindazonáltal a háziorvosnak sincs könnyű dolga, ha a burnout szindrómát el akarja különíteni a depressziótól, a krónikus fáradtságtól vagy akár a reumatológiai megbetegedésektől, fájdalomszindrómáktól, és óriási a felelőssége abban − ez jelenti a kapuőr szerepet −, hogy hová irányítja a beteget. Az altató, nyugtató, fájdalomcsillapító vagy a reumatológiai kezelések nem jelentenek igazi megoldást, ha elmarad a leglényegesebb, valós változást hozó lépés, az életmódváltás, kimarad annak tudatos átgondolása, hogy a páciens akar-e a beállt struktúrán változtatni, mik a prioritásai, milyen életmódváltást tart elképzelhetőnek és hajlandó véghezvinni − hangsúlyozza a szakpszichológus.
Gyakran a burnout szindrómában szenvedők úgy érzik, tehetetlenek, s ahhoz, hogy felismerjék, sokkal többet tudnak változtatni, mintsem gondolják, tudatosság, nézőpontváltás kell − fejti ki Fülöp Emőke. A stressz okozta betegségek, közte a kardiovaszkuláris megbetegedések fő pszichológiai komponense a kontrollvesztés − hivatkozik Fülöp Emőke a Kopp Mária nevéhez fűződő kutatások eredményeire −, vagyis az az érzés, hogy nincs hatásom arra, ami történik, kényszerpályán vagyok. Ezt felismerve egy jól képzett háziorvos egy-két alkalommal a megfelelő, az életmódot körüljáró kérdéseket feltéve, kis lépéseket tanácsolva is elindíthatja a változást; ez lehet először csupán annyi, hogy autó vagy busz helyett sétálva tesszük meg az út egy részét vagy relaxációs technikákat iktatunk be a mindennapokba, de mindenekelőtt a tudatosság és a tünetek komolyan vétele a legfontosabb és a leghatásosabb lépés − fogalmaz Fülöp Emőke. Ugyanakkor ebben nehézséget jelenthet, hogy az egészségügyben a háziorvosok körében is nagyon gyakori a kiégés, ami nagyon megnehezítheti az ilyen jellegű "plusz" szolgáltatások nyújtását, illetve magát a felismerést is.
Burnout esetén legtöbben a munkahelyváltást látják az egyetlen kiútnak, holott ez nem szükségszerű. A kiégés miatti felmondás elkerülése mind az egyén, mind a munkáltató közös érdeke és feladata, és általában csak akkor fordítható vissza a folyamat, ha mindkét fél aktívan részt vesz benne − hangsúlyozza Fülöp Emőke.
A burnout nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, mindig több fázisból áll. Idealizmussal, túlzott elvárásokkal kezdődik, a szakma iránti nagy lelkesedés a jellemző. Fontos, hogy ilyenkor az irrealitásból próbáljunk meg visszatérni a realitásba. Mérjük fel azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell felelnünk, valamint legyünk tisztában saját igényeinkkel, és törekedjünk a kettő közötti harmónia megteremtésére úgy, hogy valós célokat tűzünk ki magunk elé. Ebben egy tapasztalt kolléga szakmai és személyes tanácsaival \"mentorként\" segíthet. Munkahelyünkön érdemes rákérdezni arra, hogy supervisor vagy a gazdasági életben coach (tanácsadó) bevonására van-e lehetőség − sorolja a megoldás eszközeit Fülöp Emőke.
Az idealizmust a stagnálás fázisa követi, csökkenő érdeklődéssel, s gyakran vesszük észre, hogy a munkatársakkal való beszélgetések terhessé válnak. Ebben az időszakban a mozdulatlanság érzését ellensúlyozandó hasznos az aktív rekreáció, járjunk el sportolni, találkozzunk a barátainkkal, olvassunk el egy jó könyvet, vagy kezdjünk bele abba, amibe már régóta szerettünk volna. Munkáltatói szinten a különböző tréningek (kommunikációs eszköztár fejlesztése, konfliktuskezelés, stresszkezelési technikák) szervezése hasznos intervenció lehet. A stagnálásból a legjobb kiút, ha sikerül megteremtenünk a magánélet és a hivatás közötti egyensúlyt.
A frusztráció időszakában már egyre idegesítőbbnek tűnik minden, ami a munkával kapcsolatos. Jellemző érzés lehet a személyes hatékonyság csökkenése, a végzett munka értékének megkérdőjeleződése. Ilyenkor a kontrollérzés növelése segíthet, ami jelentheti az új feladatok közötti választás lehetőségét. Végül megjelenhet az apátia, mely tulajdonképpen a frusztráció elleni védekezés. A munkavégzés gépiessé válhat, egyre gyakrabban hibázunk. Fáradtság, alvászavarok, hát- vagy derékfájdalmak jelennek meg a reménytelenség és kilátástalanság érzése mellé. Ebben a szakaszban is kérhetjük szakember segítségét, akár munkáltatóként az adott szervezet kiégési rizikófaktorainak megállapítására, illetve változtatási lehetőségek felmérésére, akár a személy saját megküzdési potenciáljainak növelésére, illetve a változtatás lehetőségeinek mérlegelésére.
