Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az értéknövekedési hozzájárulás helyett a településrendezési szerződésekre vonatkozó szabályozás átalakítása garantálná, hogy a területfejlesztéshez rendelt pénzügyi hozzájárulás a területhez szorosan kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére legyen felhasználva − állítja az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület(IFK). Az egyesület álláspontja szerint az értéknövekedési hozzájárulás igazságtalan, mert egy a jövőben esetlegesen bekövetkező értéknövekedést jelenbeli tényként kezel, függetlenül attól, hogy a telek tulajdonosa képes-e vagy kívánja-e valaha is kihasználni a feltételezett értéknövekedési potenciált. Olyan dologért ír elő kötelező ellentételezést, amire a telek tulajdonosának esetleg nincs is szüksége. Ráadásul, ha a telek tulajdonosa a telek értékesítésével realizálja az értéknövekedést, az eladási és a beszerzési ár különbözete, mint jövedelem után adót (pl. szja) köteles fizetni, azaz a telek felértékelődésével szerzett jövedelmet összességében lényegesen nagyobb közteher sújtja, mint más (például tőke-) jövedelmet. Figyelmen kívül hagyja továbbá az infláció értékre gyakorolt hatását.
Közgazdaságilag azért tartják megalapozatlannak, mert a forgalmi értéket nem a településrendezési eszközök vagy egy az önkormányzatok által elkészített \"ingatlanérték-kataszter\", hanem minden esetben a piaci kereslet és a kínálat határozza meg. Aggályosnak vélik, hogy a tervezet alapján az önkormányzat szubjektíven határozhatja meg az ingatlan \"bázis\"-értékét és az értéknövekedés mértékét is, vagyis az adóalapot. Nem vitatják, hogy a településrendezési eszközök megalkotása vagy módosítása hatással lehet a forgalmi értékre, önmagában azonban nem képes egy ingatlan forgalmi értékének növelésére. Mivel a településrendezési eszköz módosításából önmagában nem következik értéknövekedés, ilyen jogcímen a hozzájárulás megfizettetésének nincs alapja.
Az IFK álláspontja szerint ha a forráshiányos önkormányzat a bevételek kiegyensúlyozása érdekében rendszeresen él ezzel a lehetőséggel, az egészséges településszerkezet megbomlik, bizonyos területek potenciálisan túlépítetté válnak, az önkormányzat infrastrukturális költségei és kötelezettségei elszállnak, miközben a helyi lakosok megtakarításai csökkennek. Ráadásul a magas beépíthetőségű telkek sokasága miatt azok ára nem növekszik, így a tulajdonosoknál a várt többletek nem jelentkeznek. Mindezek a település hanyatlásához vezethetnek − hívják fel a figyelmet.
