Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vártnál is sokkal rosszabbul alakul az építőipar teljesítménye Magyarországon − kommentálta a Napi Gazdaságnak a KSH legfrissebb adatait az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. Koji László szerint az ÉVOSZ éves szinten 5−7 százalékos visszaeséssel számolt 2012-re, ennél jóval rosszabb lett az első negyedéves több mint 11 százalékos zuhanás.
Az ágazat számára egyedüli kiutat az uniós források bevonása jelenthet, s a már jóváhagyott, de tartalommal még nem feltöltött ötezermilliárd forint fejlesztési forrás mintegy fele építési beruházási célokat szolgálhatna. Koji szerint az EU-pénzek felhasználásának nem a projektek, hanem az önerő hiánya a legnagyobb gátja, amire a kormánynak sürgősen megoldást kellene találnia. A pályázati kiírásoknál előtérbe kellene helyezni az országon belüli termelést és a termelő szolgáltatások fejlesztését. A gazdaság élénkülését és az építőipar talpra állását nem a mindenáron való foglalkoztatás szolgálja, hanem a hatékony és megfelelő termelékenységű foglalkoztatás, amelyet nem a közterhek csökkentésével, hanem elvégzendő feladatokkal lehet elsődlegesen serkenteni − véli a szakember.
A közösségi beruházások azért is fontosak, mert a közpénzekkel megerősített területekre bizalommal néznek a piaci szereplők, így a bankok, a magánszféra és a vállalkozók is könnyebben invesztálnak ilyen projektekbe. Egy érdemleges kormányzati forrással és jól működő otthonteremtési vagy energiahatékonysági programba a többi szereplő is hajlandó befektetni − mondta az ÉVOSZ-alelnök. Erre azért is szükség lenne, mert hatalmasra nőtt az 5-6 éve halasztódó építési-felújítási kereslet, ennek következményei az üzemeltetési költségek emelkedésében is jelentkeznek.
Lényegesen rosszabb lett a márciusi adat a vártnál, de a GKI egyelőre nem módosít a prognózisán, azaz továbbra is ötszázalékos volumencsökkenést valószínűsít idén éves szinten az építőiparban − tudtuk meg Petz Raymund ügyvezető igazgatótól. Az előrejelzés azonban rendkívül bizonytalan, nem ismert ugyanis az állami döntéshozatali mechanizmus, annyi azonban biztos, hogy az önkormányzati rendszer átalakulása, a hatáskörök tisztázatlansága nem kedvez a beruházásoknak. Az államosított kórházakat kezelő Gyemszi nem dönt a beruházásokról, az intézmények tetszhalott állapotban vannak, a felsőoktatásban is az új szabályozásra várnak. Vagyis a teljes építési kereslet mintegy 35-40 százalékát jelentő közberuházások sorsáról nincs érdemi információ.
A vállalati szektor az építési beruházások 55 százalékát adja, azonban e körből is csak részinformációk állnak rendelkezésre. Annyit tudni, hogy a vállalati szektor feldolgozóiparhoz köthető 40-45 százaléka nem tervez beruházást. Iroda, kereskedelmi létesítmény, raktár sem épül. A lakossági megrendelések az építési kereslet 10-12 százalékát kötik le, itt 10 százalék körüli csökkenés várható, ez 1-1,5 százalékkal fogja vissza az építéseket, vagyis összességében a keresleti oldal 60-70 százalékának szándékai kevéssé ismertek − sorolta Petz, aki szerint az egész éves mínusz éppúgy lehet akár 10 százalék, mint nulla.
