A befagyasztott spekulatív irodafejlesztések következtében az újonnan átadott irodaterületek éves mértéke a 2003-as szintre csökkent. Csupán néhány fejlesztő volt képes és hajlandó jelentősebb előbérleti szerződés nélkül belekezdeni irodaház építésébe, ezért az új irodaterületek mennyisége várhatóan alacsony marad az elkövetkező néhány évben is − mondja Horváth Franciska, a DTZ irodaügynökségi vezetője. A kínálat egyes szegmensekben már szűkül, mindössze néhány modern irodaházban van például ötezer négyzetméternél nagyobb egybefüggő üres terület, ami az elmúlt évben két jelentős piaci szereplőt is előbérleti szerződés megkötésére sarkallt olyan irodaházakban, amelyek csak 2014-ben készülnek majd el és e szerződések hiányában el sem indultak volna − teszi hozzá.
A 2011-es év rekordszintű bérlői aktivitása után 2012 első negyedévében a bérbeadás volumene visszaállt az előző években tapasztalt 50-60 ezer négyzetméterre. A költözéssel járó pluszköltségek, de még inkább a bérbeadók igen kedvező \"bérlőmarasztaló\" ajánlatai miatt a szerződéshosszabbítások aránya jelentősen nőtt, míg 2005 és 2008 között átlagosan a teljes tranzakciós volumen 19 százalékát tették ki ilyen jellegű bérbeadások, 2009 és 2011 között megduplázódott az arányuk, 2012 első negyedévében pedig már 40 százalék fölé emelkedett. Részben ennek következményeként a nettó bérbeadás, az üres területek tényleges csökkenését eredményező tranzakciók részesedése a 2005−2008-as időszakban regisztrált 55 százalékról 2009 és 2012 első negyedéve között 32 százalékra süllyedt.
Az üresedési ráta 2010 óta tartja a 24,8 százalékos rekordot, s ebben erre az évre sem vár a DTZ jelentős javulást. Ugyanakkor míg az elmúlt években jellemzően a pesti irodák álltak üresen, addig 2010 óta megfordult ez az arány.
Az elemzés szerint a kisebb irodaegységek iránti kereslet felerősödött az elmúlt három évben; míg 2008-ig átlagosan a bérbeadások 65 százalékát tették ki az 500 négyzetméter alatti szerződésék, addig 2009 és 2012 első negyedéve között ez az arány 75 százalékra nőtt. Ezen belül is a 200 négyzetméter alatti bérbeadások aránya átlag 31 százalékról 46 százalékra bővült, s számos, még ennél is kisebb, 100 négyzetméter alatti igény jelent meg a piacon. A csökkenő bérleti díjak a lakásirodákban működő kisebb cégeket is B vagy akár A kategóriás irodaházakba csalják, s a trendhez számos irodaház tulajdonosa úgy alkalmazkodott, hogy helyiségenként bérelhető kulcsrakész, de bútorozatlan irodaterületeket alakított ki.
