Tavaly nyáron lépett életbe a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (szit) szóló, törvény, ám a várakozásokkal ellentétben azóta egyetlen szit sem alakult, s az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) információi szerint nem is tervezi a piacon senki ilyen alapítását. Úgy vélik, túl azon, hogy a jelenlegi piaci helyzetben nem vonzó ingatlanba fektetni, az ilyen típusú befektetéseknek csak hosszú távon lehet sikeres felfutása, ám mivel a kezdeményezésnek összességében pozitív hatása lehetne az ingatlanpiacra, a társasági formát vonzóbbá tévő módosításokat javasolnak a szabályozásban.
Tízéves távon adóelőny garantálását szorgalmazzák, mert mint hangsúlyozzák, egy kedvezőtlen gazdasági, valamint gyorsan és kiszámíthatatlanul változó szabályozási környezetben nem lehet hosszú távú üzleti terveket készíteni. A jelenlegi törvényben nem tartják szerencsésnek, hogy a biztosítók és hitelintézetek tulajdonszerzését tíz százalékban maximálják. A részvények szabad tőzsdei forgalmában sem a menedzsmentnek, sem a többi részvényesnek nincs ráhatása ezen tulajdonszerzésekre, vagyis ez a korlátozás ellentmond a befektetési piaci verseny általános szabályainak, korlátozva ezzel a piaci árszint elérését.
Az sem mellékes, hogy a pénzügyi befektetők jelenléte egyfajta ellenőrzést és biztonságot jelent a kisbefektetőknek. Mivel ezzel el lehet veszíteni a szit státust, itt is átmeneti időszakot kellene beiktatni, ami alatt orvosolni lehetne a problémát. Átmeneti időszakot javasolnak a közkézhányad minimalizálására, enyhítenék a menedzsment végzettségét meghatározó előírást, s a jelenlegi 15 napról a számviteli beszámoló jóváhagyásától számított 150 napra hosszabbítanák az osztalékkifizetés határidejét.
