Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem tartogat kellemetlen meglepetéseket az építőipar és az ingatlanpiac számra a Széll Kálmán terv 2.0, igaz, kellemeseket sem. Mint az anyagból kiderül, az Új Otthonteremtési Programnak úgy kell megállítania a lakásépítések számának évek óta tartó csökkenését és élénkítenie a lakáspiacot, hogy ne jelentsen vállalhatatlan kockázatot és terhet a lakosság, illetve a költségvetés számára. Napirenden van a lakásépítési támogatások feltételeinek felülvizsgálata, illetve a támogatásra jogosult lakáshitelek céljainak kiterjesztése.
Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke a programról lapunknak elmondta, a vállalkozások pénzügyi helyzetének, hitelképességének rendezését és az állami garanciavállalást nem lenne szabad leszűkíteni a kkv-kra − noha érthető, hogy ezek a vállalkozások elsőbbséget élveznek −, mert az építőiparban már a nagyvállalatok hitelképessége is gyenge. A szövetség érdekes és jó kezdeményezésnek tartja a Nemzeti Tőkefejlesztési Programot, de ez majd csak a beindulása után két évvel fejheti ki a hatását. A lánctartozásokkal kapcsolatos intézkedések Koji szerint csak a kör növekedésének megállítására alkalmasak, a már meglévő, 400 milliárdnyi ki nem fizetett tartozás felszámolására nem. Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója szerint sem javasol igazi megoldást a lánctartozás felszámolására a Széll Kálmán terv 2.0. Úgy véli, amíg a csődbűntettnek és a fedezetelvonásnak nincs érvényesített büntetőjogi következménye, addig az anyagban felsorolt intézkedések nem hoznak előrelépést.
Az ÉVOSZ egyetért a feltétel nélküli bankgarancia intézmények feltételekhez kötött garanciákkal való kiváltásával − ezt egyébként a szervezet is javasolta. Az e-építésnapló kötelező bevezetését viszont irreálisnak tartják.
