Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyarapodó kérdőjelek ellenére rohamtempóra gyorsul a kórházak átvétele: az év eleji első, a fekvőbeteg-ellátó rendszer kétharmadát érintő tulajdonosváltás után a kétszakaszosra tervezett folytatás helyett egylépcsős államosítás következik. A törvényjavaslat általános vitája ma kezdődik, e szerint májusban további 55 kórház kerül állami tulajdonba.
A kórházi államosítás első fázisa sem zárult le, ráadásul a folyamat korántsem zökkenőmentes, ezért inkább a késleltetése lenne célszerű − kommentálta a gyorsítást Szilágyi László, a parlament egészségügyi bizottságának LMP-s tagja. A képviselő szerint elindult a vagyonkimentés, illetve komoly gond az is, hogy a Magyar Államkincstár rugalmatlanabbul fizet a beszállítóknak, mint korábban maguk a kórházak.
Aggályos az eddigi megyei támogatások pótlása, illetve az, hogy a központi közbeszerzés jogi hátterét is csak most rendezték. Nem tudni, mi lesz a sorsuk az átvett, de funkcióváltásra ítélt intézményeknek, miközben a remélt 15 milliárdos megtakarítást már megcímkézték bérfejlesztésre.
A kormány szempontjából érthető a gyorsítási igény, egyfelől csökkentenék a rendszer bizonytalanságait, másfelől pedig a 2013 végéig rendelkezésre álló uniós pályázati források felhasználására is egyre kevesebb az idő − mondta a Napi Gazdaságnak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Az új irányító szervezetek − a Gyemszi és a teszk-ek, azaz térségi egészségszervezési központok − felállása, illetve a Gyemszi és az intézmények kapcsolatát segítő folyamatok kidolgozottsága azonban nem indokolják a sebesség fokozását. A feladatok torlódnak, az átadás-átvétel élvez prioritást, mindeközben több kérdés nyitva marad, ami nem szerencsés Sinkó szerint, mivel egyes polgármesterek újraindíthatják az alkudozást. Újabb bizonytalansági faktort jelent, hogy nem tudni, mikor jön rá a kormány, hogy a 2,5 ezer ágyas csökkentés kevés. Pluszforrás csak kapacitásszűkítésből (illetve a hozzá kapcsolódó teljesítményvolumen-korlát − tvk − megtakarításából) keletkezhet, sok intézményben azonban megmaradnak a veszteséget termelő kis kapacitások. Az új struktúrában a tvk-t is újra kell allokálni. (A tvk alapú elszámolás 2004-ben indult, ebben a tényleges szükségletektől függetlenül állapították meg az intézmények elszámolható teljesítményeit.)
