Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Európában 1,1 millió, Magyarországon pedig mintegy 80-100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékonysági felújítása, ezen belül is elsősorban a szigetelés − olvasható a Knauf Insulation legújabb elemzésében. Az energiahatékonyságot célzó épületfelújítások uniós átlagban 32 százalékkal, az energiahatékonysági szempontból kifejezetten korszerűtlen magyar ingatlanállomány esetében pedig akár 50-60 százalékkal is csökkentenék az energiafelhasználást s hozzájárulnának a 2020-ra előírt kötelező 20 százalékos széndioxidkibocsátás-csökkentési cél eléréséhez.
Az Eurostat az EU 27 tagállamában 23 millió regisztrált munkanélkülivel, azaz 9,8 százalékos munkanélküliséggel számol, Magyarországon jelenleg az aktív népesség 10,9 százaléka, azaz 467 ezer fő regisztrált munkanélküli. Ehhez, csakúgy, mint más uniós tagállamokban, itthon is jelentős mértékben járult hozzá a gazdaság recessziója és az építőipar, amely a KSH adatai szerint 2006-ban még 141 ezer főnek adott munkát, de 2011-ben hivatalosan már csak 115 ezer fő megélhetését biztosította. A most indult \"Újítsd fel Európát\" elnevezésű energiahatékonysági kampány szervezői szerint az EU épületállományának átfogó felújítása önmagában 1,1 millió munkahely létrehozását segítené elő, mert minden, az épületfelújításba invesztált 1 milliárd euró hétezer új munkahelyet teremt.
Amennyiben Magyarországon minden évben beszigetelnénk a 2,8 millió ingatlanból álló családiház-állomány 10 százalékát, az tíz éven át mintegy 80-100 ezer fővel növelné az építőiparban foglalkoztatottak számát − mondja a cég számításaira hivatkozva Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Ez a cél sikeres külföldi példák alapján akkor lenne elérhető, ha a lakosság minden energiahatékonyságba, szigetelésbe fektetett 1 forintját az állam adókedvezmények és kölcsönök formájában legalább 40-50 százalékos intenzitással támogatná − teszi hozzá. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye innovatív szigeteléssel 50 százalékkal csökkenthető, ennek az ára 2−4 év alatt megtérül, hosszabb távon − harminc év alatt − pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosoknak.
Állami kedvezmények és ösztönzők nélkül ez a folyamat nem indul el, hiszen a GfK felmérése szerint a magyar háztartások 75 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, Nyugat-Európában pedig ez az arány 30 százalék körüli − hangsúlyozzák az elemzés készítői. Megtakarítások hiányában ugyanis a magyar háztartások kétharmada az előfinanszírozási igény miatt nem képes energiahatékonysági fejlesztést végrehajtani.
Sikeres nemzetközi példák alapján úgy tűnik, az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, hanem ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálnia kell a folyamatot, így az ebben az iparban lehetőséget látó és érdekelt beruházók (bankok, energiaszolgáltatók) bevonásával forrásokat lehetne biztosítani a fejlesztésekhez.
