Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A budapesti új lakások iránti kereslet mértéke 2011-ben nagyjából azonos volt a 2010-es évivel, 2732 lakás talált gazdára. Közel 1500-zal csökkent az eladatlan lakások száma, az értékesítettség így 70-ről 75 százalékra nőtt. A piacon 85 új projekt jelent meg, átlagosan 11 lakással projektenként, nem növelve számottevően a kínálati oldal számait. A legtöbb új projekt a továbbra is igen népszerű XI. és XIV. kerületben indult, a belvárosból viszont csaknem teljesen eltűntek az új lakások.
Emelkedett az elfekvő készlet, a nehezen vagy egyáltalán nem eladható lakások száma most 800, s egyre kevesebb az ideális, keresleti igényeknek megfelelő lakás. Kismértékben növekedett az eladott lakások korrigált mérete − 64-ről 67 négyzetméterre −, illetve az átlagos eladási négyzetméterár is 403−425 ezer forintra. A kínálati átlagár ugyanakkor nagyjából a 2010-es szinten − 445 ezer forint − maradt, ez a teljes budapesti kínálatot felöleli. A tavaly belépő új projektek átlagos négyzetméterára 465 ezer forintra nőtt.
Mint azt Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója az elemzés kommentálásaként elmondta, mindebből arra következtethetünk, hogy a láthatóan stabil keresleti mutatók markánsan növelhetőek lennének, ennek azonban feltétele, hogy az új építésű lakások árai számottevően csökkenjenek. Ennek jelenleg egyetlen és a térség számos országában már bizonyítottan működő módja a lakások árát jelentősen növelő adóterhelés csökkentése. Az elmúlt év során az új építésű budapesti lakások eladása közel 16 milliárd forintnyi áfával szaporította a költségvetést. Amennyiben az áfa csökkenne s a kereslet a várakozásoknak megfelelően nőne, nem kellene számottevő adóbevétel-csökkenéstől tartani. Lengyelországban és Romániában ezzel a lépéssel adtak lökést az új lakások piacának, Lengyelországban a 150 négyzetméteresnél kisebb lakásokra, Romániában a 90 ezer eurónál kevesebbe kerülőkre kedvezményes áfát határoztak meg, s egy ilyen lépés bevezetése, akár átmeneti időre is, nálunk is mozgásba hozná a lakásépítést − hangsúlyozza Földi Tibor. Egy átlagos lakás vételárából közvetett módon a költségvetésnek adó, járulék és illeték formájában több mint 48 százalék bevétele származott. Az áfa 10 százalékra csökkentése a bevételt ugyan 31 százalékra mérsékelné, de ennek elkerüléséhez csak 1450 lakással kellene Budapesten több új lakást eladni. Az építőipari megrendelések növekedése következtében viszont számottevően gyarapodna az építőipari munkahelyek száma, ami szintén többlet-adóbefizetéshez vezetne.
A vezérigazgató szerint a jelenlegi tendenciákkal számolva 2012-ben várhatóan a tavalyinál is kevesebb új lakás kerül majd a budapesti újlakás-piacra, a használatbavételi engedélyek száma nem éri majd el a 2000-et. A kínálat az év végére várhatóan 4000 új lakás alá csökken. Amennyiben nem történik semmilyen élénkítő intézkedés, marad a vegetálás, a kereslet a 2011-es szinten, azaz 2500−2700 eladott új lakás között marad. Emellett nő a strukturális eltérés a kereslet és a kínálat között, mert tovább csökken az ideális alaprajzú, méretű és elhelyezkedésű új építésű budapesti lakások száma. Használható projektfinanszírozásról továbbra sem beszélhetünk, átlagosan 40 százalékos önerő és jelentős előértékesítés a megdrágult hitelek feltétele, amit a jelenlegei piaci körülmények között − amikor csak kész lakásokra van vevő − nagyon nehéz teljesíteni.
