Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem elsősorban építőipari, hanem gazdasági kérdés a lánctartozások visszaszorítását elősegítő intézkedések életbeléptetése − állapítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium által a lánctartozás visszaszorítására készített, széles körű egyeztetésre körbeküldött szakanyag. Készítői leszögezik, a vállalatok közötti kapcsolatrendszerbe áthelyezett adósság nem tartható tovább. Az ÉVOSZ 2011. év eleji és 2011. év végi konjunktúrafelmérésének adatait idézve kiemelik, évente 400 milliárd forintra tehető az a tartozás, amely az alvállalkozói láncolatokon továbbgyűrűzve a 96 ezer bejegyzett építési vállalkozás 90 százalékát érinti. Nem szólnak ugyanakkor a lánctartozás kialakulásának két markáns okáról, az építtetői (megrendelői) fedezet hiányáról és az irreális, nem értékarányos árakon kötött szerződésekről.
A hétpontos intézkedéscsomagban vannak a szakmai szervezetek által régóta sürgetett változtatások, mint például a feltétel nélküli bankgarancia-intézmények továbbfejlesztése. Szakmai szövetségek állítják, a bankgarancia lehívását feltételekhez kellene kötni, hogy ne adjon alkalmat visszaélésekre. A csomag része egy teljesítésigazolási szakértői szervezet létrehozása, amelyet a piaci szereplők inkább az \"alávetéses eljárásban való megállapodás\" kötelezettségével váltanának ki a vitás kérdések rendezésére. Ez azt jelenti, hogy a cégek alávetési nyilatkozatot tennének a jogviták gyors rendezésére alkalmas és a végrehajtandó döntés meghozatalára képes szakértői testületnél. Ennek hiányában lehetne a bíróságokhoz fordulni.
Az NGM visszahozná a közbeszerzési piacról már egyszer éppen Matolcsy György javaslatára kivezetett építtetői fedezetkezelő intézményét, amit a szakma kifejezetten elhibázott lépésnek tart. A lánctartozás visszaszorítására alkalmatlan fedezetkezelő helyett a hatályos közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei biztosítják az alvállalkozó közvetlen megrendelői kifizetését a közbeszerzési piacon − hangsúlyozzák a piaci szereplők. Az elektronikus építési napló kötelező alkalmazása is a lánctartozás visszaszorítását szolgálná az NGM szerint, ám realitása a jelenlegi vállalkozási környezetben − a 96 ezer építőipari vállalkozásból több mint 70 ezer öt fő alatti mikrovállalkozás − minimum kérdéses.
