Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tele volt a BÁV Zrt. árverési terme a múlt heti művészeti aukció mindhárom napján és licitálókban sem volt hiány. A 700 tételből alig maradt vissza, jó néhány alkalommal hosszú liciteknek is tanúi lehettünk. Az ékszernapon a legdrágább tétel is elkelt, ez egy csaknem 6 karátos régi csiszolású, rózsaszín briliánst tartalmazó női gyűrű volt, 3,2 millió forintért. Egy másik szolitergyűrű, csaknem 3 és fél karátos kővel, 1,8 millió helyett 2,8 millióért cserélt gazdát. Volt egy fülbevalópár másfél millióért, egy modern gyűrű négyszögletes briliánssal 1,1 milliós áron és elvitték 1,1 millióért azt az art deco nyakéket is, amely 1985-ben, az első BÁV-árverésen került eddigi tulajdonosához.
Az egyik legjelentősebb órásdinasztia tagjaként ismert Jaq Rey nevével jelzett svájci arany barokk zsebóráért komoly licitharc folyt, végül kikiáltási árának csaknem háromszorosán, 1,4 millió forintért ütötték le. A zsebórák egyébként is szépen mentek, egy harmincas évekbeli Patek Philippe 650 ezer forintért talált gazdára. A tízezres és százezres árkategóriában lévő ékszereknél, fülbevalóknál, gyűrűknél gyakori volt a két-háromszoros emelkedés, ami köszönhető annak is, hogy nem szűnt meg az a BÁV-árveréseken megszokott jelenség, hogy ékszereket kedvelő barátnők (a legkülönbözőbb korosztályokból) ilyenkor szerzik be új darabjaikat.
A legfontosabb festménytételek között elkelt Batthyány Gyula Bajadéra 15 milliós kikiáltási árán és Spányik Kornél Műterem című képe 9 millióért. Nem volt vevő ugyanennyiért Scheiber Hugó Alexandra Alexandrovna Exter portréjára vagy Vaszary János 6,5 milliós Vadászatára. Markó András seravezzai hazatérése viszont elkelt 4,8 millió forintért, Kovács Mihály Pihenő családja 3,6 millióért. Kádár Béla csendéletéért pedig dupla árat fizettek, így lett 5 millió a leütésnél. Szőnyi Istvántól a Cséplés 3,4 millió, Bene Gézától egy tájkép 2,6 millió, Gábor Jenő Hajósok című vászna pedig 2,2 millió forintot ért meg vevőjének. Szász Endre munkái iránt az elmúlt években nem volt erős a műkereskedelmi érdeklődés, most azonban minden portréjára akadt több licitáló is, a legdrágább 550 ezer forint lett (Hölgy, fején madárral). Komoly érdeklődés mutatkozott a már klasszikus cigány festő, Balázs János képei iránt, az Álomvilág című erőteljes vásznának árát 180 ezerről 600 ezerre tornázták fel a teremben, illetve telefonon licitálók.
Jól mentek a bútorok is, pedig ezt a műfajt nehéz ma eladni. Egy XIX. századi német tabernákulumért valóságos harc folyt, 1,1 milliós ára 2,8 millióig kúszott fel, de egy vele egykorú francia komód is kelendő volt, 190 ezer forint helyett 650 ezret adtak érte.
A műtárgynap hagyományosan erős a BÁV-nál, most sem volt másképpen. Az ezüstök ára szépen nőtt, a mutatós daraboké nagyobb arányban. Elkelt a 12 személyes, 211 darabos étkészlet is, 4,3 millióért. Volt néhány kimagasló áremelkedés is: az 1926-os, Dorothea Charol terve alapján készült Rosenthal porcelán táncosnő 48 ezerről indult, végül 800 ezer forintnál ért véget a licit. Egy francia, kagylón ülő puttót ábrázoló bronzszobrocska ára 240 ezerről 1,4 millió forintra szökött fel. Vedres Márk Fiú korsóval című szobra 320 ezerről 750 ezer forintig jutott. Az angol historizáló fajansz kerti kút ritkaság, ára ennek megfelelően 600 ezer forintra nőtt a 460 ezres kezdésről. A Zsolnay tárgyak is kapósak voltak, a torinói világkiállításra készült díszváza (képünkön) ára csaknem megduplázódott (800 ezres kezdésről másfél millió forintig emelkedett).
A trendbe beleillik, mégis meglepően felmentek a keleti tárgyak leütési árai. Egy Zöld Tarát ábrázoló tibeti szobrocska ára 150 ezerről félmillióra, egy Satsuma vázáé 24 ezerről 480 ezerre nőtt. Minden jó, ha vége jó alapon, az árverés legutolsó tétele, a moszkvai barokk főpapi mellkereszt is csaknem megháromszorozta az árát, amikor megállapodott 3,4 millió forinton.
