Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Képcsarnok egyik favoritja Váli Dezső, így szeptember 17-i árverésükön is tőle érkezik a csemege, egy olyan olajképe, amely a művész 1974-es önálló kiállításán is szerepelt. Ez az aukció legdrágább tétele, 300 ezer forintos kezdő árral. Vojnich Erzsébet nyolcvanas évekbeli lírai csendélete 150 ezer forinton indul, a tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy erre is sokan fognak licitálni. Mindkét alkotó keresett, a Képcsarnok nemcsak \"csepegteti\" őket, azaz mindig csak egyet-egyet bocsát árverésre, de alacsonyan is árazza a műveket.
Kránitz Margit egyik fő témaköre a cirkusz világa volt − most is egy ilyen munkája kerül kikiáltásra 120 ezer forintért −, művei eljutottak sok külföldi gyűjteménybe, Európán kívül az USA-ba és Japánba is. Szász Endre 16 egyéni grafikája egy tételben indul 100 ezer forintért.
Hosszú életű és termékeny alkotó volt a kolozsvári születésű Bartha László, most egy 1974-es olaj-vásznát kínálják a Gyimesi csángóknál címmel, 90 ezer forintért. Ugyanennyin kezd Orosz Gellért absztrakt munkája és Vén Emil kikötői látképe is. Demény Miklós ugyancsak a Képcsarnok-árverések keresett alkotója, most két hatvanas évekbeli képe szerezhető meg, egyenként 70 ezer forintért.
A szobrok, kisplasztikák közül legértékesebbek a fiatal korában operaházi díszletfestőként dolgozó Tóth Ernő szürreális szobrai, köztük a Vadász, 50 ezer forintért. Ef Zámbó 25 centis, patinázott bronz aktszobra 60 ezer forint, erre a műcsarnokbeli Bizottság-kiállítás valószínűleg megnöveli a licitálási kedvet. Szervátiusz Tibor 1998-ban készült 30 centis bronzszobra 30 ezer forint. A tavaly elhunyt Kis Roóz Ilona a kerámiaművészet Kovács Margit teremtette irányának követője volt, a Lány virággal című műve alacsonyan, 14 ezer forintról kezd.
