Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyetlen résztvevő, a budapesti Deák Erika Galéria képviselte Magyarországot az idei kölni vásáron április 13−17. között, pedig az Art Cologne igazgatója (Daniel Hug, Moholy-Nagy László unokája) pártolná a magyar művészet erőteljesebb jelenlétét. Az Art Cologne klasszikus modern vásár, kortárssal kiegészülve, itt nem a legújabb trendeket mutatják be − az idén már 45. alkalommal megrendezett esemény az elmúlt négy-öt évben vesztett is dicsőségéből, ahogy a figyelem átterelődött Berlinre.
Deák Erika is a berlini Art Forumra járt nyolc évig, de a két évvel ezelőtti ottani igazgatóváltással elveszítették a helyüket. \"Ez nem titok, és nem szégyen, amikor új igazgató kerül egy vásár élére, gyakran megszabadul az előző csapatától\" − kommentálta lapunknak a galériás a történteket.
\"Számos német vásárlóm van, ezért tudatosan kerestem, melyik az a német fórum, ahol újra megjelenhetek\" − indokolta választását Deák Erika. − \"Berlinben kialakult egy olyan törzsközönségünk, amelyről nem szabad lemondani, folyamatosan meg kell mutatnom nekik, hogy a művészeim hol tartanak, emellett több művészemnek van Németországban galériás kapcsolata, miattuk sem lehet onnan kivonulni.\"
Most az Art Cologne-on a Deák Erika Galéria összes német gyűjtője megjelent és vásároltak is. Új gyűjtő is színre lépett, de a lényeg a régi kapcsolatok ápolása, felelevenítése volt. A német közönségnek nagyon fontos a folytonosság, a stabil építkezés: akkor kezdenek el bízni egy galériában, ha látják az évek során a munkák egységességét és fejlődését.
A galéria most három művészt vitt ki, számos munkájuk vevőre is talált. A bolgár származású Alexander Tineitől azokba a gyűjteményekbe is vásároltak új darabokat, ahol már szerepel és egy új, komoly német kollekcióba is bekerült. Tinei mindig érdekes technikával dolgozik − mondta el róla Deák Erika −, néhány éve például a vászon alapozatlan hátlapjára festett, amitől furcsa felületek jöttek létre, barnás-régies kisugárzással. Ő évek óta jól értékesíthető, a német piacon pedig különösen kedvelt. A német területen ismert, több fontos gyűjteményben szereplő Szűcs Attilának a vásárral párhuzamosan szóló kiállítása volt egy helyi galériában, sokan látogatták a standot kifejezetten az ő kedvéért. A most kivitt harmadik művész, Pintér Gábor alig két éve diplomázott, itthon is elismeréssel indult, Kölnben pedig komoly kurátorok látóterébe került. Nála egyértelmű a német expresszionizmus hatása, erőteljes ecsetvonásokkal fest hatalmas vásznakat.
Deák Erika elégedett az eladásokkal: árai megfelelnek egy átlagos német galériáéinak, annyiért még vesznek műtárgyakat az emberek. Elmondása szerint ő nem érezte annyira a válság miatti visszaesést, mint a szcéna egésze: a szenvedélyes gyűjtő vásárlói többé-kevésbé megmaradtak − bár manapság lassabban születik meg egy vételi döntés −, az egyszeri vevők viszont eltűntek. Ennek ellenére még egy vásárt keres, ahol megjelenhet: mivel a gyűjtői körében felbukkantak az olaszok, lehet, hogy Olaszországot választja.
