Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Kieselbach Galéria építkezésre használja a válság időszakát, szó szerint és képletesen egyaránt. A kibővített galéria felújítása folyamatosan zajlik, a falakon az értékesítéssel egybekötött tárlat képei lógnak, a műtárgyszakértő iroda tevékenysége elindult, de nem álltak le a könyvkiadással sem. A Kárpát-medence kerámiaművészetét bemutató sorozatukat 2008-ban indította útjára a szerkesztő Vörösváry Ferenc, ennek harmadik kötete jelent meg most. Az erdélyi, illetve a holicsi népi kerámiaművességet bemutató albumok után most az Alföld népi kerámiaművészete került sorra, az eddigiekhez hasonlóan többnyelvű kiadásban. A könyv − amelynek szerzője Csupor István, a Néprajzi Múzeum kerámiaosztályának a vezetője − 15 magyar és egy bécsi múzeum, valamint jó néhány magángyűjtemény anyagát tartalmazza, köztük sok olyan tárggyal, amelyet most publikáltak először. .Az alföldi kerámiák között nem találhatunk főzőedényeket, mivel a térségben nem volt tűzálló agyag, ezért vizesedények, korsók, tányérok sorakoznak a lapokon, jellegzetes virágos, madaras motívumokkal és persze megtalálható a leghíresebb tárgytípus, a miskakancsó is. Ezek és a pálinkásbugyellárisok a legszemélyesebb tárgyak közé tartoztak, kivitelezésük, díszítésük sok mindenről árulkodik.
A kötet előszavát Andrásfalvy Bertalan jegyzi, a sajtónak Jankovics Marcell mutatta be, aki azon túl, hogy a könyvben szereplő motívumkincs nagy részét felhasználta a Magyar népmesék sorozatban, gyűjtője is e tárgyaknak.
A Kieselbach Galéria nyolckötetesre tervezett sorozatának következő kötete a talán legismertebb és műkereskedelmileg is legmagasabbra értékelt kerámiatípusról, a habán kerámiákról szól majd.
