Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Orbán Viktor második gazdasági csomagjának bejelentésekor, október 18-án egy félmondatban megemlítette, hogy a vállalkozási piacot megtisztítják "az egyszerűsített végelszámolás lehetőségének megteremtésével". Hogy pontosan mit is jelentene az egyszerűsített végelszámolás, az elmúlt egy hétben nem sikerült lapunknak kiderítenie, kérdésünkre a miniszterelnöki, a közigazgatási és igazságügyi, valamint a nemzetgazdasági tárca sajtóosztálya sem válaszolt, arra hivatkozva, hogy nem illetékesek ebben.
Mint eljárási forma ugyanakkor már létezik az egyszerűsített végelszámolás; azokat az eljárásokat jegyzik be így, amelyek 120 napon belül befejeződnek. Ekkor a cég vagyona elegendő tartozásainak rendezésére és nincs vitatott követelés vele szemben. Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete elnöke sem tudja, mire gondolhatott a miniszterelnök. Szerinte a "piac tisztítását" az segíthetné - és csökkentené a bíróságok leterheltségét is -, ha lehetővé tennék egy cég megszüntetését kényszer-végelszámolással. Jelenleg ezt a cégbíróság rendeli el, ha a végelszámolás nem zárult le három év alatt, vagy - az esetek többségében - a cég nem tartja be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket (nem tart évente taggyűlést, nem ad le mérleget, nem érhető el a székhelyén).
A kényszer-végelszámolások mintegy 90 százaléka fordul felszámolásba. Az összes felszámolás 35-40 százalékát tehetik ki azok az eljárások, amelyek kényszer-végelszámolásból fordulnak felszámolásba - mondta Somogyi. A szakember szerint az ügyvezető felelősségére vonatkozó szabályokat a felszámoláshoz hasonlóan a kényszer-végelszámolásnál is alkalmazni kellene, hogy a végelszámolóval együtt nem működő, cégiratokat át nem adó cégvezetőket szankcionálni lehessen és perelhetők legyenek.
